Az utóbbi idők egyik legjobb magyar filmje a Fekete pont. Még azok se fanyaloghatnak, akik felróják a dagályos párbeszédeket és az életidegen gyerekszereplős megszólalásokat, amelyek mostanság jellemzik a hazai filmgyártást.
Ez a film végtelenül szomorú, de nem a mondanivalója, hanem a valóság miatt. Olyasmit látunk a filmvásznon, amiben nincs túlzás. Már az első képkockák (repülő, leszálláshoz készülődő ingerült utasok) szíven ütik az embert, mert a tolakodó és türelmetlen emberek megszólalásai pontos képet adnak a lelkiállapotukról.
A történet szerint Palkó épp hazaköltözik édesanyjával Németországból. Tízéves és nem beszéli tökéletesen a nyelvet, nincs tisztában a szlenggel és az árnyalatnyi különbségekkel. Egy lerobbant lakótelepi iskolába kerül, ahol egy nap csak úgy kiesik az egyik emeleti ablak. Anyagfáradás lehet az oka, bár ez senkit nem érdekel, csak a technikatanárt, akit nem győznek elhajtani az oktatásért felelős szervek, mert szeretné megjavíttatni.
Palkóval egyidőben kerül az iskolába egy pályakezdő tanárnő(Juci néni), aki még tapasztalatlan, félénk és nem ismeri ki magát a rutinos öreg rókák között. Még szeretne többet adni a gyerekeknek, nem betörni akarja őket, mint a vadlovakat, és nem dolgozatokkal és kiabálással akar szelídíteni. Sem a gyerekek, sem a kollégák nem értik eleinte, ahogy az utóbbiak később sem.
A film nem egy összefüggő történetet mesél el, hanem az iskola mindennapi életéből láthatunk jeleneteket. A tanáriban ülnek a megalkuvó, egymást maró idősebb tanárok, akik gyáván tűrik, hogy folyton helyettesíteniük kell. Nem állnak ki a kollégájuk mellett sem, akit váratlanul elbocsátanak. A pályakezdőnek se segítenek, hagyják, hadd fulladozzon a mélyvízben, ahogy az igazgató se hallgatja meg, mert az oldd meg, a te osztályod mondat -varázsszó annak, aki nem akar tenni semmit. Palkó csendben tűri, hogy a tesitanár fizikailag és szóban is bántsa, mert nincs piros pólója vagy nem azt teszi, amit parancsolnak neki. Osztálytársai írják utasításra a feketepontokat, mert mindenkinek jár, aki nem béget együtt a nyájjal.
A néző torkát, vagy mondjuk ki, az enyémet, többször kaparta a sírás, mert az, ami a filmen zajlott, a valóság. Fekete pont jár a szülőknek, akik egymást becsmérlik, lenézik a szülői értekezleten, vagy megtámadják azt a pedagógust, aki mer a poroszos rendszer ellen tenni. Fekete pont jár a tanároknak, akiket az se zavar, ha egyik kollégájuk megüt egy gyereket, pedig nem is szemtelen vagy engedetlen. Fekete jár a társadalom egészének, amely hagyja, hogy az iskola szétessen és egy YouTube videóról próbálkozzanak megjavítani egy 40-50 éves épületről kibillent ablakot.
A rendező tökéletesen válogatta össze a gyerekeket, akik egymás közt mondják a saját hülyeségeiket, pontosan olyanok, mint az ötödikesek, és nem tudnak mit kezdeni Palkóval, aki nem akar, nem is képes beilleszkedni abba a rendszerbe, ami megnyomorítja őket. A néző döbbenten látja, hogy semmi az égadta világon nem változott az országban 50 éve, a portások megszégyeníthetnek bárkit, mert hatalmuk van, és képtelenebbnél képtelenebb dolgokban parancsolgatnak, mert nekik ennyi azért jut a kicsinyes hatalomból.
Fáj látni a közönyt, a gyávaságot, a változásra képtelen embereket, akik még mindig azt hiszik, meg kell törni egy diákot, hogy jó eredményt érjen el, nem beszélve a sok felesleges anyagról, amit meg kell tanítani és tanulni, és amibe még a szülő is bele akar avatkozni, pedig semmi kompetenciája nincs.
Szívszorító érzés hallgatni a beszélgetéseket, mert bár a film nem mond újat, a régi mondandó túl ismerős, ahogy a körülmények és a lehetőségek is. Végül rá kell döbbennünk arra, hogy nagyon messze vagyunk még az önállóan gondolkodó, ötletelő és szabad társadalmaktól, amely nem akarja rabságban tartani a tanulóit.
A Locarnoi filmfesztiválon, a Boccalino d’Oro díjátadón, Szimler Bálintnak ítélte a Legjobb Rendező díját a független kritikusok zsűrije. A zsűri a Fekete pontban nyújtott alakításáért Mészöly Annát (Juci néni) Legjobb Színész díjjal jutalmazta, míg Szimler Bálint rendezőnek különdíjat (special mention) ítéltek. Megérdemelten.
Szívből ajánlom mindenkinek az alkotást, még akkor is, ha fájdalmas egynémely jelenete.
Kép forrása: Pinterest
