“Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.” Széchenyi István bölcs meglátásán érdemes agyalni egy kicsit. Hiszen, ha meggondoljuk, még saját felmenőink, szeretteink sírjához is alig jutunk ki, talán évente egyszer, november elején szánunk rá időt, hogy megtisztítsuk, és felvirágozzuk nyughelyüket.
De mi van azok földi maradványaival, akik az országért, értünk (elődeinkért) adták az életüket? Akik nem személyes ismerőseink ugyan, de nélkülük nem lennénk itt, így… És mi van azokkal, akik nem értünk, de ellenünk küzdöttek – az ellenséggel, akit emberségből, holtában is tisztelünk annyira, hogy méltóképp eltemetjük… Tudjuk, hol nyugszanak? Van fogalmunk arról, milyen állapotban vannak a sírjaik? Aligha.
Szerencsére akadnak olyanok, akik gondot viselnek a katonai temetőkre, és méltón őrzik a holtak emlékét. Néhány éve például felújították a nyíregyházi Hősök temetőjét. Sokan a helyi lakosok közül ekkor tudták meg, mikor is keletkezett ez a temető, és kik nyugszanak itt. Az I. világháború idején Nyíregyháza kertvárosi részében működött az egyik legnagyobb hadikórház, a Barakk kórház, ahol 2700 férőhely várta a sebesülteket. 
Ehhez a kórházhoz tartozott az 1915-ben megnyitott temető is, ahol mintegy 3000 magyar és külföldi (150 olasz, sok román, orosz és lengyel) katonát helyeztek végső nyugalomra. A város lakossága évente kétszer emlékezik meg a világháborúban itt elhunyt áldozataira.
Szintén az I. világháború áldozatainak állít emléket a békéscsabai katonai temető, melyet 1918-ban szenteltek fel, és ahol 728, harcterekről hazahozott hősi halott nyugszik. Az egyforma síremlékek 489 magyar, 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, német, 105 román és 6 ismeretlen nemzetiségű katonának állítanak emléket.
1914-ben temették el az első halottat az egri katonai temetőben, majd itt lelt örök békére minden olyan katona, akik az egri hadikórházban hunyt el. A temetőt 1926-ban felújították, körbekerítették, 2000-ben pedig védetté nyilvánították. Az egyforma sírok “őrzője” egy hatalmas, ökölbe szorított kezet ábrázoló szobor.
Az általában helyi önkormányzatok által fenntartott, összesen 13 katonai nyughely nem csak magyar hősöknek állít emléket. Hazánkban van szovjet katonai temető (Tiszalúc, Kecskemét, Polgárdi, Enying, Dévaványa, Ercsi), német (Balatonkenese), angol (Solymár) és bolgár (Harkány) is. Ezekben a temetőkben rengeteg, a világ legtávolabbi pontjáról érkező, Magyarországon elhunyt katona földi maradványait helyezték el, a solymári angol haditemetőben például nyugszanak kanadaiak, ausztrálok, új-zélandiak és dél-afrikaiak is.
Fotó: internet
