Hullaturizmus…, nincs is mit hozzáfűznünk…

Ha az ember nyaralni megy, napfényre, koktélokra, és mesés tájakra vágyik. Vannak azonban helyek, melyeket inkább azért látogatnak turisták ezrei, mert tele vannak csontokkal, emberi holttestekkel. Hát, erre mondják, szabad “fordításban”, hogy kinek a pap, kinek a földi maradványai

A hullaturizmus hívei ellátogathatnak a Mount Everest északi hegyvonulataira, melyet nem hivatalosan “Szivárvány Hegyhátnak” neveznek, hiszen rengeteg odaveszett sherpa és hegymászó ruhája és eszközei színezik át a környéket. A Mount Everesten a 2015-ös becslések szerint 200 holttest fekszik elhagyottan. Az egyik leghíresebb közülük Tsewang Paljor, aki 1996-ban halt meg egy hóvihar során. A férfi zöld bakancsot viselt, ezért azt a barlangot, ahol megfagyott, azóta is Zöld Bakancs Barlangnak hívják, és kedvelt pihenőhelye ez a hegyről lefele ereszkedőknek. A holttesteket leginkább azért hagyják a hegyen, mert 6-8 sherpa kellene ahhoz, hogy a fagyott, nehéz testet előbb kiszedjék a hóból, majd lecipeljék a szirtről. Ez időben és pénzben is tetemes teher a hozzátartozóknak.

A Sárga folyó vize is rengeteg hullát sodor. Kína nagy folyója nyújt örök nyughelyet az öngyilkosoknak, a vízbe fojtottaknak, és mindazoknak, akik egy szerencsétlen baleset következtében fulladnak a vízbe. Mivel a kormány nem foglalkozik a holttestek kiemelésével, egy helyi férfi, Wei Xinpeng a hajóján szeli a vizet, és összegyűjt minden emberi maradványt. A hullákat egy barlangban helyezi el, majd leírást készít róluk, amelyet megjelentet a helyi lapokban. Egy csekély összegért meg lehet nézni a holttestet, és, ha valaki a családtagjára ismer, egy nagyobb összegért elviheti eltemetni elhunyt szerettét. Tíz éve Xinpeng úgy nyilatkozott, hogy hét év alatt közel félezer vizihullát emelt ki a folyóból.

Az indiai Roopkund-tó gyakran befagy. De ugyanilyen gyakran ki is olvad: ilyenkor pedig mintegy 200 csontváz üres szemgödre “mered” az arra látogató turistákra. A csontokat először 1942-ben fedezték fel. A britek azt hitték, japán felderítő alakulat maradványaira leltek, azonban a 2004-es kutatások bebizonyították, hogy sokkal régebbiek a tetemek. A koponyákon felfedezett lyukak arra engedtek következtetni, hogy valami nagy ütést mértek rájuk felülről. Végül mindenre fény derült: a népcsoport ezen a területen vándorolt át éppen, amikor óriási jégeső zúdult rájuk. Nem tudtak hova behúzódni, ezért az ökölnyi jégdarabok megölték őket.

A cseh “Sedleci Csonthalmot”, avagy a “Csont Templomot” közel 70 ezer emberi csont “díszíti”: koponyákból és csontokból vannak a fali díszek, a gyertyatartók, az állványok. A különleges hely története egy Szentföldre zarándokolt szerzetessel kezdődött, aki egy kis földet hozott a messzeségből, és elhintette azt Sedlec temetőjében. Ettől kezdve a környéken mindenki ott akart temetkezni. Végül a temető mintegy 30 ezer ember nyughelyévé vált, és már nem maradt több hely a csontoknak. Ekkor született egy döntés a temető felszabadításáról, azaz a régi csontok kiemeléséről, és ezáltal új parcellák megnyitásáról. Az exhumált földi maradványokból 1970-ben Frantisek Rint faműves művészi alkotásokat készített, ezeket lehet ma “megcsodálni” a “Csont Templomban”.

Jó utat!

 

fotó: Internet

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here