Ezt a történetet egy ismerősöm mesélte, már ezer éve történt meg a szüleivel, így tudott róla nevetve beszélni.
Szülei akkor voltak 18 éve házasok. Persze kamaszként nem velük foglalkozott, hiszen a saját szerelmi élete is elég bonyolult volt. Sose volt nagy szerelem apja és anyja között, de a legtöbb esetben, mi gyerekek, nem gondolkodunk ezen, mert azt hisszük, ez lehetetlen a mindennapokban, és csak filmeken misztifikáljuk a tökéletesen kinéző, tökéletes mondatokat közlő szereplőket. Ezért senkinek nem tűnt föl, hogy anyja már hetek óta szervezkedik, titkon valamire készül. Azon a pénteki napon ő otthon se volt, amikor vacsorázni mentek a szülei. Állítólag előtte eldöntötték, hogy nem mozit választanak, hanem bowlingot, aztán meg egy csinos kis éttermet a bowling pálya közelében. Apjával madarat lehetett volna fogatni, mert minden a kedve szerint történt. Nem kellett puccos helyre mennie, a játékot is megnyerte, ami külön öröm volt, mert gyűlölt veszíteni. Olyankor dührohamot kapott, vagy depresszióba süllyedt. Azon az estén azonban fütyörészni volt kedve, amikor csinos feleségére nézett, aki végig mosolygott rá. Meg is állapította, hogy szép az élet.
Az étteremben egy elegánsan megterített asztal várta őket, és a sülttől kezdve a desszerten át minden olyan volt, ahogy a nagykönyvben meg volt írva. Egyedül azt sajnálta csak, hogy nem ihat, de majd otthon bepótolja, gondolta, hogy megnyugtassa magát. Az járt a fejében, hogy bár nem volt a házasságuk tökéletes, de lám, kibírtak ennyit, és mennyivel különbek, mint a legtöbb barátjuk, akik az első buktatóknál feladták és szaladtak valaki máshoz, hogy boldoggá tegye őket. Elégedetten szemlélte az étterem vendégeit, a késői óra ellenére kávét is kért, és úgy ahogy volt, mindennel el volt ragadtatva. Kedvtelve nézegette a nőt, akit évek óta észre sem vett, most látta csak, hogy fogyott, nem sokat, de épp annyit, hogy a nadrágkosztüm remekül álljon az alakján. A haja frissen volt festve, máskor nem tűnt volna fel neki. Amikor szólította a természet, elégedetten sétált a mosdóba, megvizsgálta arcát a tükörben és megállapította, hogy nem is öregedett, hisz ugyanaz a csibész fiú néz vissza rá, akinek egyetemistaként látta magát. Kezet mosott és nagy vidáman visszasétált az asztalukhoz, ahol egy összekapcsolt papírlap várta. A pincér már elvitte a tányérokat, a kávéscsészét, helyette egy pohár pezsgőt tett le.
Amikor nagy vigyorral a feleségére pillantott, az megnyugtatta, hogy gyerekpezsgő. Mivel negyven felett már romlott a látása, előkotorta a szemüvegét, és azonnal részese lett élete legfurább meglepetésében. A válási papírok hevertek előtte. Felesége továbbra is mosolygott, és csak annyit mondott, írja alá, számára ennyi volt a közös élet. A miért szót fel se merte tenni, csak nézett maga elé döbbenten, majd felvette a tollat és odabiggyesztette a nevét a lap aljára. Az asszony ekkor felállt, megsimította férje arcát és közölte, hogy agyő, mert ő új életet fog kezdeni, azzal lazán, gondtalanul kisétált az étteremből. Később kiderült, hogy a számlát már rendezte és rég összecsomagolta a legfontosabbakat két bőröndbe. Mire a férje hazaért, már híre-hamva sem volt.
A férfi csak állt némán az üres lakásban és azt se tudta, sírjon-e vagy nevessen azon a precizitáson, amellyel a 18. házassági évfordulójuk minden percét megtervezte az asszony, akit ő már rég nem ismert.
Hát kedveseim, mondta később a barátainak, sose tudhatjátok, mi rejlik egy nő mosolya mögött, még akkor se, ha azt gondoljátok, ti vagytok az élet császárai. A nők mindig egy lépéssel előttetek járnak, és nem okoz nekik gondot eljátszani, hogy minden rendben van. Szóval, nem árt résen lenni és figyelni.
Kép forrása: Pinterest
