Fiatal, szőke, nagyon csinos tiszavasvári lány ül velem szemben, mosolya szép, kisugárzása vidám. Megállás nélkül, szívből jövő lelkesedéssel beszél a fenyőfákról. Igen, a fenyőfákról, amivel családja már harminc éve kereskedik a karácsonyi ünnepre. Engem érdekel a téma, Liza szívesen mesél, így gondoltam legyen egy cikk abból, honnan is érkeznek otthonainkba a karácsonyi ünnep ékkövei, a fenyőfák.
Az egész család „fenyőfázik” decemberben?
Jól mondod, az egész! Szüleim és a testvérem is a családi kereskedésben dolgozik. Nálunk ez a munkamenet, tavasztól őszig a zöldség gyümölcs kereskedelemmel foglalkozunk, majd novemberben jönnek a fenyőfák, amivel december 24-ig dolgozunk. Szó szerint a fenyőfák közül esünk be a családi karácsonyra.
És mi van a háttérben, milyen utat jár be a fenyőfa, míg a nappaliban nem áll feldíszítve?
Nos mi több helyről rendelünk fát, itthon Zala megye a fenyőfa termelés szülőföldje. Külföldön pedig Dánia, Finnország, Norvégia és Németország, ha a Normand fenyőről beszélünk. Tíz éve volt egy nagyon súlyos aszály, ami miatt rengeteg fenyő kipusztult itthon a termőföldeken, így a külföldi piac felé kellett fordulnunk és megtalálni a megfelelő helyet a fenyőfa felvásárlásához. Sajnos azt kell mondjam, hogy sokkal jobb minőségű és szebb fákat termesztenek kint, mint itthon. Kint teljesen másképp foglalkoznak a fákkal, permetezik, metszik, odafigyelnek a fenyőkre, itthon leginkább az elültetésen és a locsoláson kívül nem kapnak sok figyelmet a fenyők. Nagyon fontos kiemelni, hogy ezek a fák termesztve vannak, semmiképpen ne úgy képzeljék el, hogy kimennek az erdőbe és ott vágják találomra és halomra a fákat. Sem külföldön, sem itthon, Magyarországon.
Hogy kapjátok meg a fákat? Kimentek és kiválogatjátok őket, vagy méretre történik a rendelés, és kaptok, amit kaptok?
Nem, szeptember elején kiutazunk Dániába és kiválogatjuk azokat a fákat, amiket szeretnénk. A fenyőket amúgy A, B, C, kategóriákba sorolják, a magasságuk, az ágöveik, és a tűlevél hosszuk alapján. Így tudni lehet, hogy milyen minőségű és kinézetű fákat kapunk a kategóriák szerint. Persze vannak a standard fák is, amik általában nem olyan kiugró szépségűek, de abszolút megfelelnek még kereskedelmi célra. Így november elején a lefoglalt fenyőket kivágják, majd 1-2 napig a földön fektetve pihentetik. Ez azért kell, hogy a fákból a felesleges nedvesség és oxigén kimenjen, ami, ha nem történik meg, akkor a csomagolás és a szállítás közben bepállanak, bedohosodnak. Miután letelt a két nap pihentetés, behálózzák őket, kalodába fektetik, és a kamion elindul velük a rendeltetési helyre. Hozzánk már november végén megérkeznek a fák, már most ott állnak az udvarunkon.
Jesszusom, jó nagy udvarotok lehet, mert ha jól tudom több városban is árultok több helyen.
Igen, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, és Tiszavasváriban is van helyünk, ahol áruljuk a fákat. Én már december 10. körül szabadságra megyek a munkahelyemről, hogy haza tudjak utazni és segíteni az árulásban vagy a szervezésben. Mert hogy ez elég összetett és nagy logisztikát jelentő munka.
Ez mit jelent? Nem mindenhol ugyan az a típusú fáitok vannak? Vagy van, ahol jobban kedvelik a luc fenyőt, mint a normandot?
Nos egyáltalán nem mindegy hol van az értékesítő helyünk és hogy ott milyen fák vannak. Míg Debrecenben a nagyobb normand fákat viszik és a 15-20 ezer forintos darabárat is kifizetik, addig Miskolcon maximum a 10-15 ezer forint a teteje a fák árának. A lakótelepre nem cipelik fel nagyon a magas normand fákat, így ott a luc-ot jobban kedvelik. Már jó ideje ettől függetlenül a legnépszerűbb fa a normand, de az ára nem mindegy és tudnunk kell hol mi a határ. A kisgyerekes családok jobban szeretik a normand fát, hiszen az nem szúr és a gyerek nem fakad sírva az első találkozáskor a karácsonyfával. A kis nyugdíjasok pedig nem igazán tehetik meg, hogy nagy fát vesznek, így nekik a luc a megfelelő.
Mivel kintről hozzátok a legtöbb fát, gondolom nagyjából tudjátok, hogy kint mi a „hagyománya” a fa vásárlásának, és az mennyire más, mint az itthoni. Mert én úgy látom, hogy itthon amolyan „családi esemény” elmenni és megvenni a fát. Kint is?
Igen, itthon abszolút családi eseménynek számít és amolyan közös családi döntés is, akár úgy is, hogy apuka kijön keresgélni a fák között, míg anyukával otthonról facetime-al összekapcsolódva segédkezik, mert még náluk a Jézuska hozza a fát, és titokban kell megvenni. De külföldön érdekes módon már a fiatalabb generációnál nem így megy. Ott, mint egy cipőt, vagy könyvet, a fát is egyre inkább online rendelik, amit kiszállítanak, beállítják a talpba, és a dolog így le is van tudva. Talán már nincs annyi családi vagy személyes kötődésük a fenyővásárláshoz, mint ami még itthon nálunk jelen van. Rengeteg visszatérő vásárlónk van, akiknek már majdnem fejből tudjuk az igényeit is, és már úgy mutatjuk meg nekik a fenyőket.
Fontos szerinted ez a személyes kötődés is a faárusításnál? Mert ugye ott vannak a nagy hiperáruházak, és barkácsáruházak, amik már ilyenkor hirdetik, hogy jóval olcsóbban lehet náluk fát venni, ellenben azt magadnak kell „kitúrni” a sok közül.
Pontosan ez a lényeg! Elmehetsz oda is persze, valóban olcsóbbak a fák is, amik a már előbb említett standard fák általában kintről. Oda mész, elkezded kibontogatni a fákat a több száz közül, amik egyre jobban megsínylik a rengeteg „turkálót” és ha szerencséd van megtalálod a megfelelőt. De eljöhetsz hozzánk is vagy egy választott árushoz, aki meghallgatja, hogy milyet szeretnél, mennyi pénzed van rá, és szívesen körbevezet, és megmutatja milyen fák azok, amik az elképzelésedbe beleillenek. Én rengeteget beszélgetek ilyenkor a vevőkkel, ha kint vagyok az árusító helyen, meghallgatom őket, tanácsot adok, kicsit személyessé teszem a döntésüket. Ha igénylik, akkor befaragjuk a talpba a fát, és ki is szállítjuk egészen a szobáig, ahol állnia kell majd teljes pompájában. Mi ezzel próbálunk egy kis plusz szolgáltatást nyújtani a vásárlónak.
Vannak olyanok, akik esetleg visszaviszik mert otthon mégsem tetszett a választás?
Igen, találkoztunk már ilyen esettel is. Az apuka úgy gondolta, hogy meglepi az otthoniakat azzal, hogy megveszi a fát, de aztán sajnos a választása nem tetszett otthon, így visszahozták. Mivel a blokk is megvolt, így természetesen kicseréltük a fenyőt, de akkor már az anyuka is jelent volt a cserénél. Ám a tapasztalat az, hogy inkább családdal együtt érkeznek a favásárlásra, vagy apuka és a gyerekek. Nagyon szeretik a srácok ahogy lehet mászkálni a szép fenyők között, és válogatni, hogy melyiket vigyék haza.
És mi lesz azoknak a fáknak a sorsa, amik nem találnak családra? Velük mi történik?
Nos, ha lehet ezt mondani semmi nem vész kárba. Igyekszünk minden évben nagyon pontosan belőni a szükséges fa mennyiségét, hogy ne maradjon sok meg. Ami még is itt marad, azokat legallyazzuk, és a virágosoknak adjuk el sírhelytakarónak, vagy koszorú alapnak. A törzsek pedig felaprításra kerülnek, mivel a fenyő remek tüzelőfa. Természetesen minden évben jótékonykodunk is, vagy fenyőfát adományozunk rászoruló családoknak, vagy tűzifát a megmaradt fenyők után.
Van valami trükk, hogy a megvásárolt fa friss maradjon, vagy jó illat legyen a szobában? Mert mintha a normand fenyők már nem lennének olyan illatosak, mint régebben.
Igen, sajnos ezt mi is észrevettük, hogy az illatukat kezdik elveszíteni a normand fenyők. Valószínűleg a termesztésükkel van összefüggésben ez a jelenség, ezt sajnos nem tudom megmondani. De ha elfogadnak két tippet, ha jó illatot szeretnének, akkor vigyenek haza pár gally luc fenyőt és tegyék azt a normand fenyő alá, mert nekik még mindig remek illatuk van, illetve, ha luc fenyőt választanak, akkor érdemes cukros vízbe állítani, úgy tovább marad friss.
És milyen a karácsonyfa Nálatok? Kiválasztjátok a legnagyobb és legszebb fát, és az lesz otthon a nappaliban?
Jajj, hát, ha azt mondom, hogy tavaly nem is volt fánk, akkor az gondolom most nagyon furcsán hangzik… De tény és való, hogy tényleg 24-e kora délutánig mi dolgozunk és kint vagyunk a fákkal és a családokkal, hogy mindenki megtalálja a szívének kedveset, így mire a család, de leginkább én hazaesek, addigra már nem nagyon van erőm még díszíteni. Örülünk, hogy pihenünk, együtt vagyunk, és végre hosszabb időre levethetem a síanorákot és a sapkát, kesztyűt. Tulajdonképpen három héten keresztük nem hordok mást, és hát nem a legkényelmesebb viselet.
Gondolom, hogy ebből a szempontból az eper vagy dinnye szezon kellemesebb viseletet enged meg az árusító helyeteken.
Igen, az kicsit közelebb áll a szívemhez és lássuk be a stílusomhoz is, de a fenyőfákat meg imádom. Szóval az anorákot a kedvükért elviselem, bár fogalmam sincs, hogy tudok minden évben pár tűlevelet még a bugyimon is találni.
Nagyon mosolygok ezen, azt hiszem tényleg mindent átjár náluk a karácsonyi hangulat már december elejétől, és kicsit irigykedem, hogy egész hónapban van alkalma az isteni fenyőillatot érezni. Még gondolkodom az interjún, mosolygok magamban ahogy látom már magam előtt, ahogy idén is nekiveselkedem a gyerekkel a fenyővásárlásnak. Ekkor csörren meg a telefonom, anyukám hív:
Kislányom, komolyan mondom nem hiszed el! Apád az őrületbe kerget! Most hívott, hogy siessek hazafele, mert megérkeztek a fenyőfák, mennünk kell megvenni! December 02-án, amikor még 4 hét van karácsonyig! Érted ezt?!
Én értem. Anyukám nem… de azért Boldog Fenyőfa vásárlást Mindenkinek!
