Melanie bezárta a galéria ajtaját, mielőtt elindult volna, még egyszer körbenézett a koromsötét, bármely mozgástól kihalt utcán. Tulajdonképpen maga sem értette, mitől fél. Félelem. Az érzés olyan idegen volt számára, akárcsak a valaha megtapasztalt szegénység kilátástalanság érzete. Nagyot sóhajtott, legbelül tudatosította magában, hogy a félelem nemlétezik. Le kell győznie, mert a rettegés gyengévé teszi a lelket.
Ez járt Melanie fejében. Az élet adta akadályokat azért kapta, hogy szembenézzen velük, ő sohasem futamodik meg. Őt nem lehet legyőzni.
Elindult végül, a vörös haja élénkséget festett a sötétséget árasztó utcákra, annyira feltűnő jelenség volt. Parókát viselt. Hosszú-hosszú ideje, de egy pillanatig sem tartotta kínosnak. Ha valaki rákérdezett, egyszerűen őszintén elmesélte, hogy gyűlöli a hajszerkezetét. Annyira töredezett, gyenge és színtelen. Valójában persze a haja ragyogott az egészségtől, hiszen édesanyja öröksége volt, aki szintén ugyanolyan erős és gyönyörű nő volt, mint Melanie.
Csak ő nem fedhette fel az igazi énjét. Rejtőzködött. Évek óta, mert a félelem meggátolta benne, hogy felvállalja, ki is ő valójában.
Magabiztos léptekkel sétált az autójához. Az utcában csak a hatalmas tűsarkú koppanása
visszhangzott, szándékosan öltötte magára aznap este. A cipő ugyanolyan színeket tükrözött, mint a frissen kivirágzott tulipán. Az volt a kedvenc virága, a szokásos rizs helyett, a vendégsereg tulipánt szórt rá és a férjére az esküvőjük napján.
Mekkora őrültség egy esküvőn tulipánszirmokat szórni az ifjú párra! Befordult egy kisebb utcán, a szeme sarkából ismét visszapillantott. A szíve a torkában dobogott, mert továbbra is alig hallhatóan, de érezte az idegen férfi közeledését. Akárcsak egy hónappal korábban, amikor ugyanitt sétált végig. Majd ugyanígy, amikor vásárolni mentek a barátnőivel. Az illata még a szabad levegőn is érződött, fenyőillatot árasztott, amit Melanie két nappal korábban érzékelt az ágyának a takaróján is. Az idegen őt követte. Őt akarta, biztos volt benne, mégsem fordult hátra, hogy alaposan is szemügyre vegye. Aznap éjjel prédává szeretett volna válni. Kihasználhatóvá, mert néha hazug falakat kell magunkra ölteni, hogy elérjük a céljainkat. Melanie lassított a léptein, végre arra a környékre ért, ahol hetek óta nem működött az éjszakai világítás. Akkor először fordult hátra, az idegen létezését csak a kezében tartott cigaretta füstje fedte fel.
Már közeledett a távolból. Először néztek egymás szemébe, tapintható volt közöttük a
gyűlölet a szenvedéllyel karöltve. Az idegen akarta a nőt, érződött minden gesztusából, az
arcán ott tükröződtek a vágyak.
Melanie megvillantotta felé a legszebb mosolyát, a férfi tüzesen sötét tekintete úgy ragyogott az éjszakában, mint a legveszélyesebb árnyék, ami bárkit képes lehet romba dönteni. Egy hirtelen mozdulattal magához rántotta Melanie karcsú derekát. Izzott köztük a levegő, a nő lelkét ugyanaz a veszélyes szenvedély járta körül, mint évekkel ezelőtt. Mennyire szerette, milyen mélyen tisztelte. Még abban a percben is, amikor ököllel ütötte meg őt, később pedig belökte a folyóba, mert halottnak hitte.
A nyaka köré fonta a karjait, a férfi olyan szenvedéllyel csókolta végig, mintha minden
percben attól tartott volna, elveszítheti. Melanie visszacsókolt. Látni és érezni akarta, vajon a férfi okozza-e az ő vesztét vagy fordítva.
A nő előhúzta a táskájából a kést. A kis fémtárgyat olyan gyakorlatiasan használta, mint az ecsetet a festményein, amelyeken többnyire mindig piros árnyalatú színeket ábrázolt. Az volt a kedvence.
A forró csók hevében szúrt egyenesen a férfi szívébe. Ő próbált védekezni, segítségért
kiálltani, de még élete utolsó perceiben is letaglózta a gyönyörű és erős nő megsemmisítő
ereje. Melanie még egyszer ellenőrizte a sötét utcán kialudt fényeket. Csak a galéria tulajdonosa tudta, hogy a kamerák sem működnek.
A holttestre meredt, a férfi alatt a járdát már befedte a moha, amelynek a zöldes színe
tökéletes színalkotást képezett a hevesen csordogáló vörös vérrel.
A vér legalább olyan gyönyörűen piroslott, mint a tulipán az esküvőjükön…
Kép forrása: Pinterest
