Sokáig úgy tűnt, a vonatoknak Európa szerte befellegzett, mert a fapados légitársaságok átvették az irányítást az egekben. Természetesen a légi közlekedés, főleg, ha gyors és olcsó, soha nem veheti fel a versenyt a vonatokkal, de az biztos, hogy a vasúttársaságok nem adták fel a reményt, így a legendás Orient expressz is újjáéledt. Sajnos, a rossz hír az, hogy bár káprázatos, kényelmes és a luxus minden szintjét képviseli, az egyszerű halandó pénztárcáját nem kíméli. Tavaly 7810 euróba került a sokak számára elérhetetlen luxus, de még így is akadnak, akik bakancslistájuk részévé teszik a káprázatos tájakon zakatoló utazást.
Az Orient expressz nem kevesebbre vállalkozott indulása kezdetén, mint arra, hogy összeköti Nyugat-Európát Kelet-Európával méghozzá nem mindennapi színvonalon.
Georges Nagelmackers belga bankár amerikai mintára megszervezte az első európai hálókocsi- és étkezőkocsi-társaságot. A belga királyt is sikerült a társaságba főrészvényesnek megszereznie, ezért az uralkodó hozzájárult vasúti kocsijainak oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához. A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas kocsijait utánozták, díszítésükben és belső kialakításban azonban felülmúlták azokat.
Nagelmackers nagy álma az Európát átívelő Orient expressz volt. 1882-ben tartották az első próbautat „Train Eclaire” elnevezéssel Párizs és Bécs között. Az 1350 km-es utat 27 óra 57 perc alatt tette meg a nevéhez méltó kísérleti expressz. A sikeren felbuzdulva 1883. június 5-én elindult Párizsból az első Orient expressz Konstantinápoly felé. Ekkor még csak a Bukarest–Ruszcsuk-Várna vasútvonal készült el, Várnától Konstantinápolyig hajóval kellett az utat megtenni. A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt tette meg, ebből 15 óra hajóút volt. Az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük +20%-ot az ellátásért, ha végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Az Orient expressz luxusvonat volt, csak I. osztályú jegyet lehetett váltani. Monogramos bőrgarnitúrák, csillogó díszes réztárgyak várták a vastag pénztárcájú utasokat, a kocsikat gőzzel fűtötték, bennük gyertyával, majd később gázzal világítottak. (Egy ilyen, a kor legszebbikének tartott vasúti kocsi a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban is látható.) Létrejöttét nagymértékben köszönhette a következetes a 19. század végi magyar vasútpolitikának, melyben nagy figyelmet fordítottak a balkáni államokkal való vasúti kapcsolat kialakításának. A magyar vasúthálózat kiépítésével párhuzamosan Magyarország pontosan betartotta a balkáni vasúti csatlakozások kiépítésére a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, sőt az egyik mozgatórugója volt az egyezségek létrejöttének és támogatta a balkáni országokban a csatlakozó vonalak megépítését.
Természetesen az Orient expressz útvonala nagyon sokban módosult az I. világháború után, amikor is a vesztes országokon már nem haladt át éveken keresztül.
Nagyon sok prominens vendéggel büszkélkedhetett, talán meg sem kell említenünk Agatha Christie-t, de el kell mondanunk, hogy egy hóviharban történő elakadás adta az ötletet az írónőnek, hogy papírra vesse az egyik leghíresebb regényét, amelyből film is készült. Még a legkisebb szerepeket is világsztárok játszották, így a siker garantált volt.
Persze az Orient expresszt sem kerülte el a kisiklás és egyéb katasztrófák. Már 1891-ben rablók támadták meg és kisiklatták. Volt, hogy árvíz vagy váratlan hóakadály késleltette, de olyan is előfordult, hogy mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján.
Magyar vonatkozású anekdotái közül a legismertebb az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarának története. Egy jókedvű gróf az állomás restijében a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amelyikben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott. A gróf hálából egy alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a szerelvény vízvételezés miatt megáll.
A II. világháború kitörése megakadályozta az expresszvonatok közlekedését, ezért az Orient expressz is leállásra kényszerült. 1948-tól indult újra, akkor már Budapesten keresztül. Lassan kezdte elveszíteni luxus jellegét és már másodosztályú vagonokat is csatoltak hozzá. Végül sok módosítás után 2009-ben közlekedett utoljára menetrend szerint.
Ma egészen más útvonalon közlekedik, Párizsból az Alpokon át Portofinoba lehet eljutni az új luxusvonattal. Egy kétszemélyes kabin ára 17500/fő angol font, ami nagyjából 8.6 millió forint, a luxuskabin pedig 38 ezer fontba kerül, de hogy fokozzuk az élvezetet, elmondjuk, hogy van még Grand luxus kabin is, amelynek ára 30.1 millió forint.
A vonaton összesen 16 lakosztály áll az utasok rendelkezésre, francia- vagy két egyszemélyes ággyal és külön fürdőszobával. A hat nagy lakosztály mindegyike pedig egyedi tervezésű és egy-egy európai főváros előtt tiszteleg. Ezekben nemcsak külön fürdőszoba, hanem saját elkülönített pihenősarok és bárpult is található, a korlátlan pezsgőfogyasztásról nem is beszélve.
Az élmény és a szolgáltatás garantált, nem beszélve az útvonalról és a kiszolgálásról.
Tehát, aki teheti, vágjon neki, bizonyára felejthetetlen út részese lehet. Akik viszont nem, azoknak ajánljuk az izgalmas és örök krimit, amely minden bizonnyal a fotelbe szegezi a műfaj kedvelőit.
Kép forrása: Pinterest
