Már maga a szó is jelzi, hogy a jelenség a mai kor terméke, nem mintha régen nem szívódtak volna fel az emberek szó nélkül. Azt jelenti, hogy valaki minden szó, jelzés, utalás nélkül váratlanul eltűnik az éterben és ha volt köztünk találkozás, akkor a valóságban is.
A legtöbb ember értetlenül áll a történések előtt, mert másképp értelmezte a helyzetet. Úgy gondolta, gördülékenyen halad az online beszélgetés, ismerkedés, és sok közös tulajdonságot vélt felfedezni kettejükben, talán még a nézeteik is közel azonosak voltak fontosabb kérdésekben. A lelépés, felszívódás akkor még fájóbb, ha megtörtént a találkozás, akár többször is, mint egy alkalommal, és a felek bevallása szerint jól sikerült. Úgy váltak el, hogy minden rendben, keresik egymást, örültek a közösen töltött időnek. És váratlanul csend lesz. Nem jön több üzenet, nem válaszol a másik, vagy szimplán letilt, a telefont se veszi fel. Sokan erre megrémülnek, azt gondolják, baleset érte, gondjai vannak, netán eltört a keze-lába, de szó sincs hasonlóról. A másik egyszerűen gyáva volt szemtől szemben felvállalni a véleményét. Mondhatjuk azt is, hogy meg akarta kímélni partnerét a kellemetlen helyzettől, amit a NEM kimondása jelent, de legfőképp önmagát szerette volna, mert éretlen és nem meri felvállalni a döntéseit.
A ghostingolás kényelmes megoldás, mert nem kell magyarázkodni, a másik szemébe nézni, nincs felesleges időpocsékolás, és az energiát azonnal lehet másba fektetni. Mivel a közösségi terekben való ismerkedés gyakran semmitmondó, gyors és ideje sincs kialakulni egy vonzalomnak, ezért a benne szereplők nem is valóságos emberként tekintenek a másikra, nem törődnek érzelmeivel, vagy azzal, milyen űrt vagy nyomot hagynak maguk után. Egyszerűen lépnek, mert sok hal van a tengerben, és ha nem azt kapják azonnal, amit várnak, nem teketóriáznak. Ez persze azon múlik, kinek mire van szüksége. Beszélhetünk itt bókokról, dicséretekről, motivációról, szenvedélyről és szexről is. A hangsúly azon van, hogy a gyorséttermi kaják színvonalán melyik készül el előbb és okoz pillanatnyi élvezetet. A gyorsaság jelentős tényező, könnyű siker, bár egyesek utólag arra panaszkodnak, hogy minden és mindenki elérhető, könnyen megszerezhető. Ez azért hamis állítás, mert ezzel ellentétben, energiát nem kívánnak belefektetni olyan kapcsolatba, ami döccenőkkel indul, vagy a másik fél nem adja magát azonnal.
Előfordulhat az is, hogy a nyúlcipőt felvevő fél megijed a komoly kapcsolat lehetőségétől, esze ágában sincs elköteleződni, tulajdonképpen képtelen felvállalni az érzelmeit, ha egyáltalán vannak. Ha azt tapasztalja önmagával kapcsolatban, hogy felületes, megpróbálja korrigálni a dolgot, vagy legyinteni rá, ám, ha vannak mélységei, akkor meg attól tarthat, hogy újabb sérülés éri. Sokan megúszni szeretnék az élet nehézségeit, és emiatt nem akarnak a másik elé állni, szavaik sincsenek a tisztességes szakításhoz.
Előfordul, hogy a ghostingolás szerencsés, bár akkor nem tudjuk még, mert a másik még kapcsolatban, házasságban él, csak nem mondta el. Vagy épp szakítás után nyalogatja a sebeit, és úgy dönt, ad még egy esélyt exének. Ezt azonban nem meri kimondani, így marad az eliszkolás.
Mindenképpen gerinctelen dolog, mert, aki marad, legtöbbször tanácstalan, önmagát hibáztatja, és azon töpreng, mit rontott el megint. Minden ember tudja, hogy tévedhet, bár egyesek azt hiszik, csak elvétve, viszont majdnem mindenkit hagytak el, csaptak be, így a hibakeresés óhatatlan. Önértékelési problémákat okozhat újra meg újra. Visszaolvassák a beszélgetéseket, elemzik a másik arcjátékát, mozdulatait, és nem értik, mi vezethetett az ilyesféle viselkedéshez. A válasz annyi, hogy nem bennük van a hiba. A ghostingolóban kellett volna lenni annyi becsületnek és bátorságnak, hogy annyit mondjon, köszönöm, nem. Még akkor is, ha tart a másik szemrehányásától, kirohanásától. Az élet kemény pillanatai elől nem lehet és nem is szabad megfutamodni. Sok olyan esemény történik velük, amelyben nem vagyunk jók, ügyesek, felkészültek, ám mindegyik jó valamire. Ha másra nem, akkor arra, hogy tanuljunk belőle.
Az a kérdés azonban még lóg a levegőben: legközelebb észre tudjuk-e venni a jeleket? Vajon látjuk-e majd előre, mire készül a másik? Nem valószínű, de bármilyen nehéz, nem szabad félelemmel nekivágni egy új kapcsolatnak. Legfeljebb lassítani kell, és azt kell elfogadni, hogy ma már nem oly módon akarnak kapcsolódni, együtt lenni a felek, ahogy húsz-harminc évvel ezelőtt. A nagy szerelmek kora nem járt le, legfeljebb megritkultak, bár ez se biztos, hogy igaz. Marad a remény és addig is a kellemes filmek, könyvek világa.
Kép forrása: Pinterest
