Abigél, a felejthetetlen

A klasszikus nagy karácsonyi ismétlések között mindig ott van az Abigél is. A Reszkessetek betörők és a Sissi filmek mellett kiragyog mondandójával, stílusával és azzal a szereplőgárdával, amit a magyar filmezés aranykorának tagjai mutattak be. Szerencsi Éva neve egész életében összefonódott Vitay Georgináéval, és ez nem hozott neki sok jót. A rendezők kerülték, mert a színésznő annyira Gina lett, hogy attól tartottak, a nézők soha nem fognak mást látni benne. Ez megpecsételte a sorsát.

Garas Dezső, Ruttkai Éva, Básti Lajos, Nagy Attila, Piros Ildikó, Balázsovits Lajos (a fél ország szerelmes volt belé!), Zsurzs Kati, Bánfalvy Ágnes…Mind-mind olyan szereplő, akinek neve azonnal eszünkbe jut, ha a filmre gondolunk.

 
 

A rendező, Zsurzs Éva Szabó Magdával közösen formálta a szöveget és négy részt alkottak a könyvből. Az írónő mindegyik részt átnézte és a saját stílusához illesztette. Így alakult ki a forgatókönyv. Az Abigél sorozatként került a filmvászonra, az első részt 1978. április 14-én mutatták be. Óriási siker övezte. Szabó Magda könyvét újra kiadták, és azóta is számtalan kiadást élt meg.

Témája örök: a háború, árulás, hazugságok, a beilleszkedés nehézségei, a szerelem, és mindezek mellett a kisember, aki segít, ahol tud, de nem mindennapi módon. A háttérben zajlik a második világháború, de Ginának és sok más kamaszlánynak nem számít semmi más, csak a családja és a szerelem. Anyja meghalt, apja tábornok egy olyan hadseregben, amely a rossz oldalt választotta, de ő azon tevékenykedik, hogy kivezesse Magyarországot a pusztulásból. Ez azonban nem egyszerű, hiszen sokan vannak, akik kitartanak Hitler mellett, és őt árulással vádolják. Ez lesz a veszte, de mielőtt bekövetkezne, lányát egy világtól elzárt intézetbe, az árkodi Matulába viszi, ahol olyan fegyelem uralkodik, mint egy börtönben. Az elkényeztetett kislány persze szökni akar. A film egyik legmegrázóbb jelenete, ami beleég a néző szívébe, amikor a tábornok elmondja lányának, hogy nem szabad senkinek megtudnia, hogy ő ott van, hogy be kell illeszkednie a többiek közé, különben az apja életével játszik. Gina megretten, és bár tudja, mit kockáztat, még nem felnőtt, és vannak pillanatok, amikor nem érti meg, hogy bujkálnia kötelező. Mindeközben Abigél óvja, de nincs könnyű dolga.

A hétköznapi ember bátorsága szintén kiemeli a filmet a többiek sorából, mert bár azt hisszük, mi is képesek lennék hasonlóra, nem tudni, vajon az életünket valóban kockáztatni mernénk-e idegenekért? A bátorság, az önfeláldozás ma elcsépelt kifejezés, de ne adja isten, hogy meg kelljen mutatnunk, képesek vagyunk-e rá.

Ahogy közeledik Magyarország lerohanása, úgy zár össze a lánycsapat a Matulában. Abban a Matulában, ahol minden fegyelmezetlenséget megtorolnak, de tudják, hogy vannak pillanatok, amikor ki kell engedni a gőzt, hogy ne robbanjon fel a gépezet. A bűbájos, kedves és elegáns Horn Mici tölti be a csap szerepét, aki nem felejtette el, hogy maga sem volt egyszerű kamasz. Játékos teadélutánokat szervez, mindeközben ellenálló, és menti azokat, akik rájöttek, hogy a fennálló rezsim téves úton jár. Menti a zsidókat is, akiket a biztos halálba küldenek nemsokára. Horn Mici flörtöl, udvarol mindenkinek, akit el akar bűvölni, miközben céljai egyszerűek és nemesek: életeket menteni.

És Abigél, a drága Abigél, aki eltűri a gúnyt, a nevetést, aki úgy tesz, mintha nem látná, hogy a lányok átverik. Csak ilyen módon tud segíteni, csak a bugyuta tanár álcája rejti el őt annyira, hogy senki ne gyanítsa, a világ legbátrabb embereinek egyike.

Abigél szobra ma is megtekinthető Budapesten. (Október 6. u. 19.) A Korsós lány, ahogy valójában nevezik, Pest belvárosában, egy udvarban található. A cikk írója sem tudott ellenállni a kísértésnek, és megleste. Olyan, mint egy időutazás. Korsója már nem rejt üzenetet, de tudjuk és reméljük, hogy segít, ha kell. Már ha ő lesz újra Abigél.

A film időtálló, izgalmas és gyönyörűen fényképezett. Jeleneteinek egy része a vácrátóti botanikus kertben készültek, mások pedig a Központi Papnevelde épületében.

Ha tehetik, nézzék meg újra! Sosem veszít értékéből és erejéből.

 

Kép forrása:Wikipedia

 

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here