Mindketten tudták, hogy az első év vízválasztó lesz. Két hónapon keresztül találkozgattak, ismerkedtek, de Szandra úgy érezte, ez teljesen felesleges. Rég ismerte Pétert. Valahol legbelül. Nem azért, mert kialakított magában egy képet róla, és azt igazolva látta, hanem mert...
Amikor Szandra magára hagyta Pétert, úgy érezte, megszakad a szíve. Olyan lányregényes módon, ahogy csak akkor tud fájni, ha a szerelem a gyilkos. Pétert, aki nem lehetett az övé, és tűnjön bármilyen szánalmasnak, bármennyire csúnyának a helyzet, szerette. Hogy...
Szandra boldogan vette tudomásul, hogy gyorsabban gyógyul, mint remélte. Eseménytelenül teltek a napjai, hetek után újabb hetek, és ebben a semmiben nem háborgott a szíve. Minek keresné a bajt, tette fel magának a kérdést. Ismerkedni viszont nem akart, hiába...
Szandra másra se vágyott már, csakhogy otthon legyen. Nem bírta a kórházszagot, a jövés-menést, és annak tudatát se, hogy okkal van ott. Ezt az okot kicsit nevetségesnek is érezte, de az orvos annyit azért megjegyzett, hogy csúnyábban is végződhetett...
Amikor magához tért, egy fehér szobában feküdt, ahol tényleg minden fehér volt. Az ágyak, a falak, a mennyezet. Eltelt egy kis idő, mire rájött, hogy ez nem teljesen így van, csak homályosan lát, viszont a hallása éles volt. Hallotta...
Péter ott volt. Ott, ahol ő. Teljes életnagyságban, lebarnulva és éppen nevetett, amikor megpillantotta. Sokáig nem vette őt észre, és a hatalmas kertben Szandra egy ideig el is tudott tűnni, mert úgy érezte, ha találkoznak, meghasad a szíve a...
Péter szerette Szandrát, a lány is őt, de életüknek azon szakaszában, amelyben épp voltak, nem keresztezhették egymás útjait. Péter nős volt, Szandra pedig válás közepén, és egyikük se tudta, mit kezdjen azzal az érzéssel, ami birtokba vette a szívét....