Már nem akarlak

– Végre elaludt – sóhajtott fel Zsuzsa.

Luca sírós baba volt, nem lehetett egyedül hagyni. Nem nézegette a felette lógó színes játékokat, a zene sem érdekelte. Egyetlen dolgot akart csak kitartóan: hogy ne hagyják magára.
Féléves volt, de alig aludt. Zsuzsa legszívesebben sírt volna a nap minden órájában. Fáradt volt, ingerült és úgy érezte, meghalt a régi énje. Tudta ő, hogy ez az első időszak nem könnyű, látta a húgánál is, de más gyerekek ettek, aludtak és néha mosolyogtak.

Luca épphogy evett, aludni nem akart, és eddig csak haraggal tekintett a világra. Öregember arcán nem terült el mosoly és csak egyetlen kézben nyugodott meg: az anyjáéba.
Az orvos azt mondta, teljesen egészséges. Jól fejlődik, nem látszik rajta, hogy keveset eszik. Ettől megnyugodott, viszont a hétköznapok nem változtak.

 
 

A legrosszabb mégsem ez volt. Az elmúlt hat hónap alatt Norbi egyszer sem közeledett hozzá. Zsuzsa először még örült is neki, mert ki a fene akar szeretkezni egy gátsebbel. De a sebe gyönyörűen gyógyult, és a teste kezdett visszaállni a régibe. Lefogyott és a mérhetetlen fáradtságon túl semmi nem akadályozta meg, hogy a férje karjaiban újra nőnek érezze magát.

Norbi megpuszilta, amikor elment és megjött. Rajongott a kislányáért, sétálni is elvitte, hogy Zsuzsa pihenni tudjon. Bevásárolt és vasárnaponként ő főzött. Egyetlen dolgot nem akart csak: szeretkezni. Úgy tett, mintha ez lenne a természetes. Ha a felesége panaszkodott neki, megnyugtatta, és kérte, hogy pihenje ki magát, ne idegeskedjen a kicsi miatt, rendben lesz minden, mondogatta.

Majdnem minden.

Egyik este, amikor Luca elaludt, Zsuzsa gyorsan lezuhanyozott, befújta magát a kedvenc parfümjével és odakucorodott a férje hátához. Amikor elkezdte puszilgatni a nyakát, a férfi érezhetően elhúzódott. Csak annyit morgott, hogy fáradt, korán kell kelnie.

Ő megsemmisülten elhúzódott és csendben elsírta magát. Másnap reggel a konyhában mindketten úgy tettek, mintha mi se történt volna.
Zsuzsa barátnője Marcsi csak nevetett. Azt mondta, bármilyen hihetetlen, de van olyan is, hogy a férfiak nem akarják. Igaza lehetett, ezért megnyugodott és várt. Az elkövetkező két hétben minden a régi forgatókönyv szerint zajlott.

Norbi dolgozott, kedves volt, odafigyelt a kislányára, de a feleségét meg se közelítette. Kora reggel megitta a kávéját, eltette az ebédjét és úgy húzott el otthonról, mintha menekülne.

A nő úgy döntött, taktikát változtat. Marcsi vigyázott Lucára, amíg levágatta a haját és befestette szőkére. A baba majd egy órán át ordított anyja után, mire megnyugodott. Ehhez azonban az alkalmi gyerekcsősz bevetette a tévét. Hogy a képek vagy a hangok tették meg a hatásukat, nem lehetett tudni, de mire Zsuzsa hazaért, Luca aludt.

Szőke, rövid haja, pisze orra tíz évvel fiatalabbnak mutatta a koránál. Nagyon elégedett volt a látvánnyal és biztos volt benne, hogy Norbi is az lesz.

Gyorsan leborotválta magát az összes helyen, ahol csak szőr nőtt rajta és várta a hatást.  Már hét óra is elmúlt, amikor a férje megérkezett. Azonnal megjegyezte, hogy nagyon csinos. Zsuzsa ezt jó jelnek vette, és biztos volt benne, hogy este nem lesz elutasításban része.

Lett. Hiába volt minden. Nézte a plafont és kiszámolta, hogy hat hónapja és három hete szült, ami azt jelentette, hogy minimum tizennégy hónapja nem voltak együtt. A terhessége alatt egyszer sem, mert Norbi azt mondta, nem lenne jó a babának. Ebbe még bele is egyezett és titkon megértette a férfit, mert ő is szörnyen undorítónak találta teste alakulását.

Az idő előre haladtával pláne, mert a lába is megvastagodott, és a bőre is csúnya lett. Akkor nem érdekelte a szex, mert egy másik test növekedett benne, és lefoglalta minden gondolatát. Ezt akarták, erre vágytak. Együtt jártak ultrahangra, vérvételre és megbeszélték, hogy Norbi benn lesz a szülésnél is. Igaz, hogy nehéz volt rávennie, de a legvégén beleegyezett.

Kicsit üres volt a tekintete, amikor igent mondott, de Zsuzsa ezt az izgalomnak tudta be. Nagyon fontos volt neki, hogy mellette legyen, foghassa a kezét és erejével segítse őt.

Mostanában mindenki így szült, és a barátnői csak pozitívan nyilatkoztak az apás szülésről. Kati szerint megerősödött a férje és a közte lévő kötelék, mert együtt csinálták végig. Réka férje meg is sértődött volna, ha kihagyják a buliból, ahogy ő fogalmazott.

Norbi nem volt ilyen lelkes. Ez nagyon bántotta őt, mert tudta, hogy mindketten akarták a gyereket. Ezért nem hagyta békén. Egyszer egyszer elmesélte neki, hogy egyik-másik barátnője férje mennyire boldog, hogy jelen lehetett a szülésnél, hogy ő foghatta meg először a kisbabát vagy vághatta el a köldökzsinórt.

Norbi csak hümmögött, vagy elviccelte, de egyszer sem mondta, hogy boldogan lett volna a helyükben.
Ahogy közeledett a szülés ideje, Zsuzsa biztosra vette, hogy életük legszebb élményében lesz részük, bár a fájdalmat nem várta. Luca gyönyörűen fejlődött, az orvos nem győzte dicsérni.

Azon a vasárnapon, amikor ebéd után hirtelen elfolyt a magzatvize, már minden készen állt a kislányuk érkezésére.

Remegett az idegességtől,  de az üres utakon minden száguldás nélkül percek alatt beértek a kórházba.

Zsuzsa nem engedte el Norbi kezét a vizsgálat alatt, és erősen kapaszkodott belé akkor is, amikor felerősödtek a fájások. Három óra alatt megszületett a kicsi.
Norbi sápadt arccal, szótlanul csinálta végig. Zsuzsa  hálás volt neki. A köldökzsinórt nem akarta elvágni, hanem kitámolygott a folyosóra és hányt. De ezt a felesége csak később tudta meg egy nővértől, aki elújságolta neki, hogy a férje már jobban van. Megsajnálta szegényt, de picit szégyellte is magát, hogy ilyen gyenge az a férfi, aki már nem gyerek, hanem apa is.

Luca lassan nyolc hónapos lett és varázsütésre megváltozott. Nem tudni miért, de már nem bőgött folyton, és pár állatkáját kifejezetten megkedvelte. Ami a legfontosabb volt ebben a változásban, az az alvás volt. Valami isteni beavatkozás történhetett, mert egyik napról a másikra átaludta az éjszakát. Zsuzsa már nem szoptatta. Volt, hogy hét-nyolc órát is aludt egyfolytában. Norbi azonban mintha ezt észre sem vette volna. Panaszkodott, hogy fáj a háta, sőt azt is megemlítette, hogy most ő rosszul alszik, mert a felesége horkol.

Mindez hazugság volt és ezt mindketten tudták. Hallgatólagosan belegyeztek a szeretkezésmentes életbe. Zsuzsa nem értette, miért, de már nem küzdött ellene. Úgy tűnt, mintha a férje elfogadta volna ezt a helyzetet. Így lett egy éves Luca.

Norbi anyja felajánlotta, hogy vigyáz rá, hogy a fiatalok este moziba mehessenek. Mozi után meg legyenek csak kettesben, megérdemelnek egy szabad estét, tette hozzá kacsintva.

Egy kellemes vígjátékot választottak, majd minden romantika nélkül bekaptak egy hamburgert sült krumplival. Zsuzsa úgy érezte, vége a böjtnek, azon az estén biztosan minden megváltozik. Norbi is sokat nevetett, mesélte kollégái hülyeségeit, de amikor hazaértek, hirtelen megfagyott köztük a levegő.

Lezuhanyoztak és Zsuzsa szorosan megölelte a férfit, akinek teste már nagyon hiányzott neki. Vágyott lágy simogatására, meleg csókjaira a füle tövében és vágyott újra összefonódni vele.

A férfi azonban eltolta.

– Ma nem lehetsz fáradt – duruzsolta a fülébe. – Csak mi ketten vagyunk!
– Tudom, de akkor sem megy
– hangzott a kíméletlen válasz.
– Miért nem megy? Ronda vagyok? Kövér? Vagy mi a baj?
– Egyik sem vagy.
Zsuzsa megremegett.
– Van valakid? – kérdezte döbbenten.
– Nincs.
– Nem hiszem el, hogy nincs. Ha igaz, akkor miért nem akarsz engem?
Norbi lefagyott.
– Mondj már valamit! Muszáj ezt tisztáznunk, mert én ebbe beleőrülök. Undorodsz tőlem?
– Nem undorodom.
– Látom… De nem is kívánsz, az biztos! Magyarázd el, mit csinálok rosszul? Mi változott meg!

A férfi kibámult az ablakon és idegesen rágta a szája szélét.

– Te változtál meg – mondta nagy sokára.
– Én? Ez igaz, de mindent megtettem, hogy újra a régi legyek. Látod, pontosan annyi kiló vagyok, mint a terhesség előtt.
– Nem érted…
– Akkor ideje felvilágosítanod.
– A tested változott meg. Volt benned egy gyerek.
– Igen, ez nem újdonság a számomra. Mondj valami újat!
– Zsuzsa! Én láttam, hogy a testedből kijön egy élőlény. Olyan helyen, ahol… Én nem vagyok képes többé odatenni a… Nem tudom megtenni. Megrémülök ettől a gondolattól és nem kívánlak. Láttam a vért, a fájdalmat, a szenvedést.

A nő hallgatott.

– Értsd meg, nem akarlak bántani. Szeretlek téged és Lucát is. De nem tudok veled lenni. Megrémiszt a gondolata is. Nem vagyok rá képes.

A szobára félelmetes csend telepedett. Az ágyon ült egy nő, akinek csendesen folyt a könny az arcán. Mellette ült egy férfi, aki nem kívül sírt. Messziről behallatszódott egy kutya éktelen vonyítása. A függönyt meglebbentette a könnyű éjszakai szél, amely most nem söpörte el a kétségbeesést és a szomorúságot.

fotó: Pinterest

Imre Hilda
Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here