Meg tudod csinálni!

"Legtöbbször, ha nagyon akarjuk, ha valóban dolgozunk érte, elérjük, amit kigondolunk. Itt nem a lehetetlen célokra gondolok, nem a Niagara vízesésben való raftingolásra, meg a holdraszállásra. Ha olyasmire vágyunk, aminek reális alapja van: egy apró üzlet, vagy vállalkozás, esetleg egy képzés befejezése, vagy egyebek, ami rajtunk múlik, akkor nagy esélyünk van a sikerre."

Meg tudod csinálni, mondjuk, ha el akarjuk hitetni valakivel, hogy képes rá. Való igaz, hogy sokkal több mindenre vagyunk képesek, mint hinnénk. Mégis mi tart vissza bennünket, hogy sikeresebbek legyünk? Leszámítva a külső nehézségeket, legtöbbször az önmagunkba vetett hit hiánya, a lustaság, a motiválatlanság, vagy környezetünk hozzáállása. Vajon sokat számít, ha biztatnak minket vagy hisznek bennünk? Sokkal többet, mint gondolnánk. És az ellenkezője? Sokaknak az is erőt ad, ha bizonyítani akarnak. Hányszor meg hányszor hallottuk szüleinktől, hogy adjuk fel, nem baj, ha nem teszünk meg valamit, ami elsőre nehéznek tűnik. Azt is hallhattuk, hogy puszta óvatosságból lebeszéltek bennünket nagy terveinkről, mondván, jobb, ha nem csalódunk. Nem jobb. Inkább ezer fájdalmas csalódás, mint egyetlen hosszú semmittevés.

Legtöbbször, ha nagyon akarjuk, ha valóban dolgozunk érte, elérjük, amit kigondolunk. Itt nem a lehetetlen célokra gondolok, nem a Niagara vízesésben való raftingolásra, meg a holdraszállásra. Ha olyasmire vágyunk, aminek reális alapja van: egy apró üzlet, vagy vállalkozás, esetleg egy képzés befejezése, vagy egyebek, ami rajtunk múlik, akkor nagy esélyünk van a sikerre.

 
 

Gyerekeinknek sokszor mondjuk, hogy neki se kezdjenek, ha nem tudják befejezni, pedig el kell indulni az úton. Meg kell lépni azt az elsőt, ami után jön a többi. Ez nem üres frázis, mindannyian tudjuk, hogy a jót és a rosszat is meg tudjuk szakítani, ha nagyon akarjuk. Ki tudunk lépni egy bántalmazó kapcsolatból, csak nem könnyű. El tudunk válni, ha nem bírjuk tovább. Vehetünk egy csodamotort, ha be akarjuk járni vele Szicíliát, csak egy kicsit több szerencse és munka kell hozzá, no meg idő. Természetesen nem mérhetjük magunkat a gazdag és sikeres vállalkozókhoz, miért is tennénk, de az biztos, hogy saját életünkben is lehetnek reális célok, örömteli vágyak, amikért nem kár az idő és a munka.

Meg tudod csinálni, mondjuk, és ezt ne csak másoknak, hanem önmagunknak is soroljuk, mert az önbiztatásnak hatalmas ereje van. Azt jelenti, hogy bízunk az erőnkben, kitartásunkban és a becsvágyunkban. Ne feledjük, milyen csodálattal, no meg irigységgel nézzük azokat, akik nem adják fel. Vannak, akik évtizedeket spórolnak egy lakókocsira, mások egy nyaralásra, vannak, akik megtervezik életük verdáját a garázsban, és hosszú hónapok alatt megépítik. A legtöbb nagy dologban nem hitt senki. Kinevették azokat, akik azt állították, egyszer repülni fognak, de a tengeralattjáró is mesének tűnt. Ugyanígy kételkedtek a feltalálókban, akik állították, találmányaik megváltoztatják a világot. Ki hitte volna, hogy a merev, középkori festmények után lesznek egyszer mozgó képek, aztán elterjed a mozi, majd a hangosfilm, nem beszélve a színesről. Benz első kocsija inkább egy rozoga biciklire hasonlított, most meg Csodamercik futnak az utakon.

A villanyvilágítást eleinte ijesztőnek gondolták, a gyógyszereket boszorkányságnak, és ne feledjük, egykoron a víz is ijesztő volt. (ezért nem fürödtek, mondván, betegségeket terjeszt, sőt mi több, halálos kórokat)

Azokat az embereket, akik mertek bízni saját magunkban, egy idő után a szerencse is követni kezdte. Természetesen akadt kivétel. Mindenkiből nem lesz híres, sikeres ember,  de lehet boldog és elszánt saját mindennapjaiban, amikor is bebizonyíthatja önmagának, hogy érdemes élnie. Sorsunk percdarabkáiban is megéri megtalálni azokat a részeket, amelyek működtetik életünk falióráját. Nem könnyű elhinni, hogy mindenki jó valamiben, pedig igaz. Ha alaposan megszemléljük a környezetünket, felfedezhetjük, hogy a fodrász, a cukrász mestere a szakmájának, hogy a kertész csodasövényt készít nekünk a sivataggá alakult kertünkben. Bárki lehet jó feleség, férj, anya, apa, munkatárs, barát, ha odateszi magát.

Meg tudjuk csinálni, csak a kudarcok után fel kell állni. A századik után is. Mert emberek vagyunk, mert képesek vagyunk rá, ha elhisszük magunknak, hogy nincs lehetetlen. Ha mégis akadna, akkor egy tévedés ide vagy oda, nem számít.

Felállunk, koronát igazítunk, és életünk szőnyegén tovább gyalogolunk a célig. Megéri. Higgyünk ebben!

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here