A férj
Annyira dühös vagyok, hogy el se tudom mondani. Itt maradtam egyedül, miközben Zsóka elutazott Ciprusra. Ő, aki eddig csak a Balatonig merészkedett. Most sütteti a hasát, és hagyja, hogy őrlődjek, mert nem akar válni, utazni bezzeg igen. Egyszerűen nem bírom feldolgozni, hogy nekivágott a világnak, pedig rinyáltam eleget, de ő maradt, nem volt kedve egy országhoz se. Hogy ez hogy lehet, mondja meg nekem valaki? És most? Most épp mi történt? Annyira felhúztam magam, hogy azonnal bezártam az üzletet két hétre, és elkezdtem az után kutatni, hogy hová is ment. Könnyen megtaláltam a foglalását, és akkor fogalmazódott meg bennem életem legjobb ötlete. Utána megyek, a nyakára járok, és nem hagyom, hogy nélkülem jól érezze magát. Hogy a fenében volt képe lelépni és engem itt hagyni kétségek közt? Egyedül azt nem sikerült kiderítenem, hogy a loncsos hajú Don Juan vele ment-e. Így egyetlen dolgot tehettem csak. Kocsiba ültem és úgy cirkáltam fél napot az üzlete körül, mint egy bolond. Mondanom sem kell, hogy nem volt benn, csak nagy sokára ette oda a fene, már akkor, amikor el akartam menni. Így viszont kiderült, hogy Zsóka egyedül utazott. Azzal a nulla angoljával és mákszemnyi elszántságával.
Szélvészgyorsan foglaltam egy repülőjegyet Páfoszba, egy vagyon volt, ahogy a szállás is, de megérte azért a gondolatért, hogy látni fogja a fejem, amint besétálok a szállodába, ahol megszállt.
A tervem azonban keservesen indult. Már a reptéren közölték, hogy a járat késik két órát, aztán hármat, majd a bőröndömet elhagytam az egyik kávézónál, erre lefoglalták, mert azt hitték bombát rejtettem el és hagytam magára. Hiába magyaráztam, hogy csak szerencsétlen vagyok, jöttek a tűzszerészek, és kinyitották, majd röhögve vették tudomásul, hogy eltört a az after shave-es üvegem, és olyan illatfelhőt áraszt az alsógatyám halma, mint egy parfümgyár a négyzeten. Végül elengedtek, de épp csak felértem a gépre, amikor a mellettem ülő termetes hölgy a fülembe súgta, hogy ő látó, és le fogunk zuhanni, de ő nem bánja. Más se hiányzott nekem, így az ülésbe kapaszkodtam kifehéredett ujjakkal, és nem ettem, nem ittam egy kortyot sem, amitől iszonyú fejgörcsöm lett. És még nem is említettem a mögöttem ülő családot, ahol mindkét gyerek hányt, amikor turbulenciába kerültünk. Pokoli út volt.
A karma röhögve nézte az erőlködésem, ahogy azt is, hogy a taxis nem ahhoz a helyhez vitt, amit mondtam neki, mert rosszul értette, ezért keringtünk egy sort, mire megtalálta a szállodát, mert saját bevallása szerint új volt a szigeten. Én meg hülye. Éjfél múlt, mire ágyba kerültem, szobám ablaka egy tűzfalra néz, és úgy érzem, az ágyamban se egyedül vagyok, mintha éjjel mászott volna rajtam valami. Talán csótány?
De eljött a reggel, és úgy döntöttem, izompólót veszek, hadd látszódjék, hogy öregember nem vénember, majd egy fehér vászonnadrággal tetéztem a dolgot, és lesétáltam az ebédlőbe. Már tíz múlt, lekéstem a reggelit, így a nejem sem találtam meg. De nem veszett el, meglett, méghozzá nagy kalapban, szemüvegben, mint egy dáma a filmekből. Basszus, csak tudnám, hogy otthon miért nem tud az lenni? Irgalmatlanul csinos volt, és még új fürdőruha is feszült rajta. Lefogyott, no nem ez a pár nap alatt, csak eddig nem vettem észre? És nem volt egyedül. A nyugágya szélén egy harmincas, egészen kellemes külsejű srác ült, aki elmélyülten magyarázott neki valamit. És nem hittem a fülemnek: magyarul!
A nejem, aki nem akart ex lenni, hangosan kacagott, és még ki is pirult az arca. Sose láttam ilyen szépnek, ezt meg kellett állapítanom. A rohadt életbe! Cipruson, a pálmafák tövében, a medence mellett egy olyan nő hevert, amelyre mindig vágytam, erre mással hetyeg. Tudtam én jól, hogy pár külsőség nem a világ, de azért tetszett, ahogy az új nő egészében, mert aki csak úgy nekivág a világnak, az biztosan nem a régi bőrkötésben van, nem?
– Te? – kiáltott fel, amikor észrevett. Táskája lecsúszott a napozóágy széléről, épp a telefonja mellé, ami akkor szólalt meg, amikor rázuhant, és el is hallgatott azonnal, mert az én drága nejem úgy csapott rá, mint egy kóbor légyre, ami a lekvároskenyeret szemeli ki a Paradicsomnak!
Bólintottam, és elvigyorodtam. A ciprusi nap égette a vállam, de arrébb nem álltam volna egy méterrel sem, csak néztem a gigolót, akit engem, aztán a nőt, akinek a tövében kis híján fészket rakott. Isten hozott meglepetés, mondtam magamnak és már nem bántam, hogy nem maradtam otthon.
Folytatjuk…
