Ma, amikor beszaladtam egy üzletbe, ahol jól ismerem a tulajt, rámosolyogtam, és jókedvűen mondtam neki valamit. A felesége tett-vett, nem is igen figyelt rám, mire a férfi azt kérdezte, vajon mitől van ilyen jó kedvem. Nem volt rá jó válaszom, mert semmi különös nem történt, különben is ritkán vagyok rosszkedvű. Erre finoman célzott arra, hogy netán részem volt valami jó éjszakai kalandban, magyarán szeretkeztem egy jót? Mondhatnám úgy is, hogy a kérdés lényege az volt, rendben van-e a szexuális életem. Eltereltem valami egyszerű mondattal a választ, közben az járt a fejemben, hogy mindennapokban milyen sokszor tulajdonítjuk a női rosszkedvet a szex hiányának. Tényleg annyira fontos lenne, hogy egy nő megfelelő szexuális élettel rendelkezzen ahhoz, hogy mosolyogni tudjon? Megfordítom: csak akkor tud jókedvűen meglenni egy nő, ha kielégítették? Miért hiszik sokan, hogy más öröm nem érheti az embert, mint a szex?
Valljuk be őszintén, a házasság gyakran ront az együttlétek gyakoriságán, a minőségén nem feltétlenül. Az évek előrehaladtával csökken a kedv és a lelkesedés. Ez nem újdonság, sokan elcserélnének egy jó alvást a nyögvenyelős szeretkezésért. Természetesen ennek nem kell(ene) így lennie, mégis gyakori. A hátköznapok rutinja, a fáradtság, a megszokás hamar megöli a vágyat, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenti.
Vajon a mindenhol működő kettős mérce alapján azt kell hinnünk, hogy egy nő akkor nyugodt, kiegyensúlyozott, ha rendben van az ágyban minden? A férfiakra nem sütik rá a bélyeget, nem mondják egy-egy dühroham kapcsán, hogy biztos azért van az egész, mert nem kapta el az asszonyt. Már a kifejezés is sértő: elkapni. Mintha a nő egy menekülő vad lenne, akit le kellene teríteni.
Egy férfinak joga és lehetősége van gyakrabban tombolni, haragjának mértékét nem kötik szexuális teljesítményéhez vagy annak hiányához. Nem halljuk lépten-nyomon, hogy szüksége lenne egy kiadós lepedőakrobatikára, hogy másnap reggel megfelelően tudjon tárgyalni, buszt vezetni vagy házat építeni.
A nők esetében azonban a társadalom igen jelentős hányada másképp vélekedik. Ha véleményének, érzéseinek hangot ad, akkor azt gyakran minősítik hisztinek, túlérzékenységnek, és a szőnyeg alá söprik azzal, hogy majd megnyugszik, nincs semmi baj, elmúlik a dühe. A kislányokat kezdettől fogva úgy szocializáljuk, hogy megértőbbek és elfogadóbbak legyenek, mert nekik az a dolguk, hogy hallgassanak és tűrjenek. Hiába járunk a 21. század első negyedében, a nők érzelmi világát, reakcióit még mindig bélyegezzük meg úgy, hogy ne jelentsenek sokat, hogy véleményüket a szőnyeg alá lehessen söpörni.
Mikor hallottuk a környezetünkben, hogy egy férfi, haragja, kifakadása abból ered, hogy otthon nincs rendben a házasélete? Nem, ezt nem igazán említjük meg, meg se fordul a fejünkben, hogy másféle érzelmi töltetet pakoljunk a harag mögé.
Még mindig ott tartunk, hogy egy nő akkor lehet csak kiegyensúlyozott, kedves és vidám, ha egy férfi kielégítette? Még mindig azt gondoljuk, hogy a létező legnagyobb elégedettséget a szex adhat? A nők sikereit, karrierjük szárnyalását, egyszerűen nem tudjuk a megfelelő módon kezelni. Ha egy nő nevet, ha boldog, akkor az csak otthonról jöhet, azaz az ágyból? Nem hinném.
Félreértés ne essék, nem az ellen szólok, hogy a szexuális élet fontos része a kapcsolatoknak. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy nem mindenható és nem egyedül való. Mégis képesek vagyunk lekicsinylő szavakkal méltatni egy nő által jegyzett eredményt, csak azért, mert ijesztő egy férfi számára az egyenrangúság?
Elmúlhatott ezer, kétezer, bármennyi év a történelemben, vannak dolgok, amelyek nem változnak. Ezek közé tartozik a férfiak és a nők cselekedeteinek különböző módon való megítélése. Hozhatnak ezekre törvényeket százával, az emberi lélek, elme még mindig nem akarja elfogadni és feldolgozni, hogy a nő és férfi teljesítménye nem attól függ, hogy milyen látható és nem látható nemi szervekkel rendelkezik.
Szóval joga van bárkinek örülni, nevetni akkor is, ha nem szeretkezett előző éjjel, vagy egy hete, vagy fél éve. Az öröm, a siker, a fejlődés nem függvénye az ágybéli teljesítménynek, még akkor sem, ha sokan somolyogva hiszik az ellenkezőjét. Mindegy, hogy férfiról vagy nőről beszélünk ezek kapcsán.
Talán jó lenne efelé haladnunk ebben a rohanó, mindent és mindenkit bíráló társadalmi közegben, amelyben megéljük a mindennapokat.
Kép forrása: Pinterest
