„Amerikai állampolgár vagyok, de a szívem magyar. Magyarország csodálatos. Mindig honvágyam van. Gyönyörű és szomorú emlékeim kötnek oda. Soha nem felejtem el, hogy Almádiban strandszépségversenyt nyertem, s első könyveim kirobbanó sikereit sem. Persze emlékszem a kitelepítésre, s arra is, hogy elvették a házamat. Anyám temetésére nem engedtek haza, mert mindig a kommunizmus ellen írtam. Szegénynek már csak a sírját láthattam”
(Claire Kenneth)
Claire Kenneth, azaz Kende Klára 1908-ban született egy zsidó család negyedik gyerekeként. Ha akkor megkérdezte volna valaki a kis Klárát, mi lesz belőle, ha nagy lesz, bizonyosan híres írót mond, de az is lehet, hogy csak nevetett volna, és egyszerűen megbabonázta volna kérdezőjét szőke hajával és gyönyörű mosolyával. Már egészen kiskorában az ábrándozás tette ki mindennapjai részét, amelyet írásban kamatoztatott. Akkor még senki sem sejtette, hogy a romantikus irodalom nagyasszonya lesz belőle, akinek könyveit még II. Erzsébet is szívesen olvasta.
Klára szeretett elrugaszkodni a valóságtól, eljátszani gondolatban azzal, hogy egzotikus helyeken jár, ahol sok későbbi hősnője, aki várja a jóképű és kitartó lovagot, hogy őérte a Földet is kiforgassa sarkából. Ám amikor édesapja meghalt, családja komoly anyagi válságba sodródott, így nem maradt más hátra, mint 23 évesen férjhez menni. Egy nála 14 évvel idősebb, tehetős tisztviselő lett a szép lány férje, aki Kairóba vitte nászútra, ami annyira megihlette a lányt, hogy később az ottani élményekből és tapasztalatokból született első nagy sikerű regénye, az Éjszaka Kairóban. Közös gyerekük születése után nem sokkal azonban elváltak, de Klára nem sokáig maradt egyedül. Másodszor is férjhez ment, ám ez a házasság sem tartott sokáig. Jött a II. világháború, amely alatt a németek főbe lőtték a férjét, mert megmentett egy angol ejtőernyőst. Közben első férje is odaveszett a Don-kanyarban. Így azokban a vészterhes időkben, amikor mindenkit éhínség és szenvedés sújtott, ő harmadszor is férjhez ment ahhoz az emberhez, akik megmentette a koncentrációs táborok borzalmaitól. 1946-ban házasodtak össze Bárdossy Pállal, aki élete utolsó szerelme lett.
Klára a romba dőlt ország hétköznapjaiba csempészett fényt és ragyogást regényeivel, amik akkor vigaszt nyújtottak a nőknek, mert ottmaradtak férjeik, szerelmeik nélkül, de még hittek valamiféle álomvilágban, amit Claire Kenneth hozott el nekik.
Természetesen akkor sem volt célszerű saját néven publikálni. Ismerve az olvasóközönséget, amely még a mai napig hajlandó elhinni, hogy akik angol írói álnéven publikálnak, sokkal értékesebbek, mint akik magyaron, álnevet választott. Így lett Kende Klára a jól hangzó Claire Kenneth. (Jusson csak eszünkbe pl. P. Howard (Rejtő Jenő), vagy hogy a mostaniakat említsem: Borsa Brown (Szobonya Erzsébet), Vavyan Fable (Molnár Éva), vagy éppen Leslie L. Lawrence (Lőrincz L. László). Az az anekdota is elterjedt, hogy egyszer, amikor az írónő a könyvei után érdeklődött egy könyvesboltban, elárulták neki, hogy igencsak fogynak, ám amikor elmondta, hogy ki rejlik az álnév alatt, kinevették.
A kezdeti sikerek után a kitelepítés kegyetlen időszakában, amikor dübörgött a kommunisták hatalma, szemet szúrt valakinek a jómódú hölgy és családja, bizonyára egy kádertag vethetett szemet a lakásukra, így 1951-ben kitelepítették őket. Ezt az időszakot nagyon nehezen élték meg, mert sokszor ennivalójuk sem volt. A rizsföldön dolgoztak, és nem egyszer zsizsikes lencsét ettek csak. A megaláztatás és a szenvedés évei voltak ezek, amelyet nagyon megszenvedtek, főleg a fiuk miatt. Bárdossy Pál ekkor úgy döntött, megszökik a kitelepítés sanyarú körülményeit hátrahagyva. Arról nem volt sejtelme, hogy elárulják, és szökési kísérlete miatt 4 év fegyházra ítélték, amiről felesége hónapokig nem is tudott.
Végül elérkezett 1956 ősze, és ekkor úgy döntöttek, Amerikába emigrálnak. Az Újvilágban egy ideig Klára modellként dolgozott, férje pedig takarítóként. Álmukban se remélték, hogy a szerencse melléjük szegődik, és az írónő könyvei az új hazában is nagy sikert aratnak. Milliós példányszámban keltek a romantikus szállal szőtt történetek, amit a hazai sajtó csak ponyvaként említett jóval később is. Ugyanezt mondták a kivételes tehetséggel rendelkező Rejtő Jenőről is évtizedeken át. Mindenesetre Claire Kenneth sztár lett. Rajongói között volt Karády Katalin is, aki akkortájt szintén New Yorkban élt, és nem sejtette, hogy honfitársát rejti az álnév.
A sok megpróbáltatást átélt írónőnek 91 év jutott. A rendszerváltás után itthon is újra megjelentek könyvei, és az akkori olvasók is szívükbe zárhatták.
2000-ben hunyt el. Földi maradványai, ahogy férjéi is, amerikai földben pihennek. Nekünk, a romantika után ácsingózó olvasóknak azonban itt maradtak könyvei: a Május Manhattanben vagy a Randevú Rómában, amelyekben kedvünkre elkalandozhatunk és várhatjuk a szerelem csodás beteljesedését.
Kép forrása: https://bigbandi.hu/claire-kenneth-szerelemrol-szo-sem-volt-dedi
