Kapu Tibor neve még sokak számára ismeretlen. Ő lesz az a mérnök, űrhajós, aki 2025. májusában kijut a világűrbe és három társával kutatásokat végezhet. Farkas Bertalant nem kell bemutatnunk, hiszen ő volt az első magyar, akinek az Interkozmosz program keretében lehetősége nyílt első magyarként kijutni a világűrbe. 7 napot 20 órát és 45 percet töltött távol a Föld bolygótól 1980-ban.
Kapu Tibor 1991-ben született Vásárosnaményben, gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd gépészmérnökként helyezkedett el.
A HUNOR Program keretében 247 jelölt közül választották ki, mint a program első hivatalos kutatóűrhajósát. A végső választásra 2024-ben került sor. Természetesen meg kell említenünk Cseényi Gyula nevét is, aki tartalékosként várja a fejlemények alakulását. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor Kapu Tibor az Axiom Mission 4 legénységének négyfős csapatával érkezik majd a Nemzetközi Űrállomásra. A csapat parancsnoka a NASA nyugalmazott asztronautája, Peggy Whitson, aki rengeteg tapasztalattal rendelkezik az űrutazás terén. A pilóta az indiai Shubhanshu Shukla lesz, mellettük pedig a lengyel Sławosz Uznański kapott még helyet kutatóűrhajósként. A misszió kb. 60 kísérlet elvégzésére készül. Az lesz a feladatuk, hogy olyan tudományos és technológiai jellegű kutatásokat végezzenek, amelyeket kizárólag a világűrben lehet végrehajtani.
„A HUNOR-program közlése szerint mindezek mellett feladata lesz még:
- a bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettel,
- egy nanoszál-alapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között,
- egy személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás,
- a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása,
- egy mikrofluidikai gyógyszer-tesztchip vizsgálata,
- az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása,
- a kardiovaszkuláris és az egyensúlyi rendszerek alkalmazkodási folyamatainak vizsgálata,
- az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése,
- az űrhajósok hőkomfortját meghatározó folyamatok modellezése,
- precíziós helymeghatározás tesztelése mozgásérzékelő szenzorokkal,
- az űrrepülés hatásainak vizsgálata 3D-nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira,
- felsőlégköri zivatarjelenségek és elektromos aktivitás tanulmányozása,
- valamint gravitációs jelenségek bemutatása rendhagyó fizikaóra keretében, magyar diákok bevonásával.”
Az űrhajósok kiképzése jelenleg Houstonban zajlik.
Jó utat és sok szerencsét kívánunk a 14 napos küldetéshez! A visszaszámlálás elindult, és május 29-én kezdetét veszi a nem mindennapi kaland.
Kép forrása: Pénzcentrum