Nyár lett és ekkor volt a legszebb Zebegény egész évben. Nóra boldog volt, amikor reggelente kitárta az ablakokat, és véginézett a völgyön, ami szeme elé tárult. Nehéz év volt mögötte, de régen érezte olyan erősnek magát, mint ezalatt a...
A nő: Szeretném, ha megbeszélnénk. Tizenöt éve vagyunk házasok, nem kis idő. Mesélj el mindent, tudni akarom, milyen!
A férfi: Nem akarok beszélni róla. Nekem ez kellemetlen.
A nő: Megcsalnod nem volt az?
A férfi: Ne kezdd megint! Nem azt mondtad, hogy...
Anna nem túl nagy lelkesedéssel készülődött a találkozóra. Össze volt zavarodva, fáradtság ült minden porcikáján, és hiába tetszett neki a fiú, most nem volt ráhangolódva. Marcello járt az eszében, a fiú, akibe szerelmes volt régen, és aki most sem...
Ha valaki ma, tizenöt hónappal később megkérdezné tőlem, hogy vagyok, rávágnám, hogy jól. És Noémi? Úgy hiszem, ő is. Nem azért, mert mindketten bevettünk valami csodaszert, ami segített nekünk, hanem mert megértettük, hogy az életet élni kell, azért kaptuk....
"Egy embert meg lehet ölni méreg és gyilok nélkül, igen, szavak nélkül, egyszerűen magatartással lehet ölni…
Egy ember meg tud semmisíteni egy másik embert azzal, hogy nem engedi el, de nem is enged neki teljesen, magához köti és nem adja...
Nóra boldog volt. Olyan boldog, amilyen csak egy félig szabad nő lehet. Ezt a szabadságot, ezt a csodát egy idegennek köszönhette, és azt se tudta, hogy emiatt restellje-e az örömét, vagy engedje szabadjára. Úgy érezte, hogy odafönt nagyon szerethetik,...
A férfi: Nem érek ma haza időben, bent kell maradnom, sok a munka.
A nő: Rendben.
A férfi: Ne hidd, hogy kitaláltam, egyszerűen összejött minden.
A nő: Persze.
A férfi: Jól hallom, hogy gúnyolódsz?
A nő: Csak annyit mondtam, persze.
A férfi: De hogy mondtad?!...
A szülői semmi volt ahhoz az izgalomhoz képest, amellyel leültetem Noémit, és elmondom neki, hogy újdonsült barátunk kilép az életünkből, de csak átmenetileg. Azt várom, hogy dacosan odaszól valamit, vagy épp hisztirohamot kap, de hatalmasat tévedek. Az én okos...
Vártam udvariasan, jól nevelten két napot, és gondoltam, ideje ezzel az egésszel kezdeni valamit. Tökéletes találka ide vagy oda, ez az eltűnés egy esetben lehetne csak elfogadható a számomra: ha elvitték volna az ufók, és igazolni is tudta volna....
A jelenben vagyok, itt élek, lélegzem, nevetek és sírok. Vajon miért kell üzennem magamnak? Talán, hogy el ne felejtsem, nem érdemes máshol lennem. Hiába vágyakozom vissza, hiszen mögöttem van, előre meg azért nem érdemes, mert az sem biztos, hogy...
