Egy bátor nő – Kate Middleton

 

 
 

Világszerte megdöbbentek az emberek, amikor kiderült, hogy Katalin hercegné rákos. A 42 éves édesanya, aki mosolyával mindenkit elbűvöl, ugyanolyan betegséggel küzd, mint, millió földi halandó, aki naponta vívja meg harcát a szörnyű kórral. Mondhatnánk könnyedén, hogy na és, a kórházak tele vannak rákos betegekkel, akiket jó esetben támogat a családjuk, míg mások magányosan szenvednek óriási fájdalmak közepette. Mégis van valami, amiben a Kate Middleton bizonyos fokig más, mint a többi ember.

Háromgyerekes anya, feleség, aki az emberek szemében tökéletes, annak kell lennie, és nem hibázhat. Ha fellebben a szoknyája, ha megbotlik, ha nem úgy néz, ahogy a nagyközönség elvárja, azonnal ízekre szedik. Az ő esetében tényleg nem mindegy mikor és hogyan mosolyog, vagy fegyelmezi a gyerekeit, és ami a legdöbbenetesebb, mindig jó formában kell lennie.

Ha veszekedett a férjével, ha fáradt, ha elege van mindenből, nem mutathatja ki, mert a világ azt várja tőle, hogy ne emberként viselkedjen, hanem egy dróton rángatott, minden helyzetet jól kezelő bábuként, akinek a haja és mosolya hibátlan. Nem lehet önmaga soha, mert ha kiesne a szerepéből, a sajtó azonnal lerántaná a sárba. Még a színészek se élnek évekig az általuk játszott karakter bőrében. Vannak, akik meghíznak, lefogynak egy szerep kedvéért, de később mernek emberként viselkedni. Az angol trónörökösnek és feleségének mindez tilos. Sokan azt mondják, tudta, mit vállal. Én azt gondolom, az ilyesmit nem lehet előre tudni.

Kate Middletonnak lehetett sejtése arról, hogy William mellett nem lesz neki szürke élete, de azzal senki nincs tisztában, milyen az, ha fotósok hada követi minden lépését. De tényleg minden lépését. Még odahaza sincs biztonságban, mert ha ideges, ha kiabál, vagy nem elég kedves, akkor egy sértett alkalmazott idővel elmondja, hogy lám-lám, mégis van benne hiba. Az emberek ilyenkor összedörzsölik a tenyerüket, és vigyorogva dőlnek hátra, mintha nem tudnák, hogy nem létezik a tökéletesség.

Katalin hercegné még beteg sem lehet, lehetett ez idáig hagyományos módon, mert a sajtó és a média ízekre szedte. Képtelenebbnél képtelenebb teóriákat gyártottak arról, hogy megcsalták, válik vagy kómában van. Mintha nem létezne nő, férfi a Föld bolygón, akit megcsaltak volna. Ám a tökéletesség burkát nem szabad kilyukasztani, így millió bejegyzésben támadták a palotát, a hercegi párt, miközben egy asszony azzal szembesült, hogy rákos. El kellett viselnie szó nélkül a támadásokat, nem küldhetett el pár embert melegebb éghajlatra, ugyanis az angol bulvár épp erre várt. Évtizedek óta mást se tesz, mint botrányokra vadászik, vagy ha nincsenek, kreál a lehető legaljasabb módon.

Katalin péntek este megtörte a csendet. Higgadtan, nyugodtan elmondta, hogy a gyerekei miatt hallgattak eddig. Bele se tudunk gondolni, mekkora erő kellett ahhoz, hogy tudva, hogy a kemoterápiás kezelés elején jár, szóljon idegenekhez, akik eddig sározták őt. Szóljon azokhoz, akiket nem érdekelt, mit érezhetnek a gyerekei, akik félnek és nyugtalanok, hisz nem értik, mit jelent a rákos megbetegedés, és nem merik elhinni, hogy elveszíthetik édesanyjukat.

Ez a bátor nő szépen összerakott mondandójában nem támadott senkit, nem vádaskodott, nem játszott a média szánalmára, hanem elmondta, amit el lehetett mondani. Neki is, ahogy másnak is joga van a betegségét, a fájdalmát úgy megélni, ahogy tudja.

Mondhatnánk kaján módon, hogy lám, a pénz nem minden. Valóban nem az. A betegség nem válogat, nem számít a rang, a kor, és az se ki jó vagy rossz. Az viszont sokat számítana a világban, ha nem lennénk ennyire információéhesek, ha nem azzal foglalkoznánk, hogy kink a fűje zöldebb.

Katalin erős nő, aki eddig kibírt mindent. Ha ez túlzás lenne, próbálja ki a kedves olvasó, hogy egy napon keresztül nem mérgelődik, pletykálkodik, csak mosolyog és mosolyog, miközben magassarkúban teszi a dolgát.

Neki és minden embernek, akit megcsap a halál szele, legfőképp támogatásra, odafigyelésre és erőre van szüksége. Ne feledkezzünk meg azokról, akiket ismerünk és fájdalmakkal küzdenek.

Kérjük őket, hogy ne adják fel, bízzanak a gyógyulásban és kapjanak annyi szeretetet, amennyit csak elbírnak.

Vigyázzunk egymásra! Vigyázzunk magunkra!

 

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here