Gábor Miklós a magyar filmművészet és színjátszás egyik legszebb és legtehetségesebb színésze volt. Kivételes intelligenciával rendelkezett. Nyughatatlanul kereste az útját és hiába rajongtak érte nők ezrei, gyűlölte. Akkortájt minden második nő szerelmes volt belé. Szenvedett is ettől, mert tudta, hogy az emberek nem szeretik, ha valaki átlagon felül okos, sokoldalú és még jóképű is.
„Arcom reggel a tükörben ráncos vénasszonyarc, csak egy órai munka, fürdés, fésülködés után kezd ismerőssé válni. De aztán, amikor végre megjelenik a tükörben az eladó, a jóképű arcom, azt meg csak nézem. Nem szeretem ezt az arcomat, mindenkit félrevezet. Nem kell, ami a lányok szívében ennek az arcnak szól! A nők ezt a maszkot szeretik, amely reggeli tükrömből végül is visszanéz rám? Hogy lehet ezt szeretni?” – írja a „Sánta szabadságban”.
Ruttkai Éva is a nézőtérről szeretett belé: „Emlékszem a Rettenetes szülők című darab ment a Művész Színházban, Várkonyi Zoltán akkori színházában, Gábor Miklós vendégszerepelt ott. Én a Vígszínház tagja voltam, úgy mondták, „a Vígszínház üdvöskéje”. Édesanyámmal elmentem a Művész Színházba, és megnéztem az előadást. Nagyszerű volt.
Néztem Gábor Miklóst, s mondtam anyámnak, abszolút szerényen: ez férfiben olyan, mint én nőben. Tetszett, nagyon tetszett, s arra gondoltam magamban, igen, ettől az embertől szeretnék egy gyereket. Nem szükséges, hogy feleségül vegyen, a lényeg, hogy kettőnkből egy nagyon jó gyerek születhetne. Tulajdonképpen belőlem indult.”
Gábor Miklós már volt egyszer házas, akkor is színésznőt vett feleségül, Rákosi Máriát, de később azt nyilatkozta, hogy ezen döntése hatalmas tévedés volt. Dacból cselekedett, két évig tartott mindössze. Hatalmas lelkifurdalást okozott neki a válás, és egy párton belüli kényes ügy, ami miatt feleségét kizárták, ő pedig nem állt ki mellette. A színész ekkor még hitt a kommunista eszmékben. 1956 után ez megváltozott. Válása után jelent meg Ruttkai Éva, akivel gyönyörű párost alkottak. Nem álombeli szerelem volt ez, nem is akarták elhitetni a világgal, de a korabeli sajtó rájuk kényszerítette ezt a szerepet. A párt támogatta, sőt ajnározta ezt a szerelmet. Sokszor dolgoztak együtt filmekben és a rádióban is. Egy közös gyermekük született, Júlia, de útjuk egy évtized után kezdett repedezni. Nem találták meg egymás mellett a vágyott örömöt és szerelmet. Mindketten másba lettek szerelmesek, mindketten egy színésztársukba. Először Ruttkai Éva lépett, mert megjelent életében Latinovits Zoltán, majd valamivel később Gáboréban Vass Éva. Ez utóbbiról pályatársaik elmondták, hogy szebb szerelmet alig láttak, mert a kettejük között létező kapcsolat több volt égi és földi szerelemnél. Olyasmi volt, ami keveseknek adatik meg: értették, érezték egymás lelkét. Vass Évával 26 évig voltak házasok, és Gábor Miklós halála után a színésznő többé nem állt színpadra.
Szépek és boldogok, gondolják az emberek, miközben ők is földi halandók. Szeretjük azt hinni, hogy a filmvásznon szereplői tökéletesek, és bizonyos módon azok is. Ám a szerelmek, vágyak jönnek, majd elmúlnak, és legyen bármilyen különleges is egy kapcsolat, egy idő után még a legnagyszerűbbek esetében is előfordulnak repedések. Viszont a világ így kerek. Mi pedig megnyugodhatunk: a szerelem gyönyörű és tökéletes, ameddig tart.
Kép forrása: http://szinmuveszetunkklubja.network.hu/kepek/ruttkai_eva/ruttkai_eva_gabor_julia_gabor_miklos
