Álljunk meg egy…főhajtásra! Meghalt Grétsy László

“ 91 éves korában elhunyt Grétsy László legendás nyelvész, a hazai nyelvművelés kimagasló alakja. Legtöbben az Álljunk meg egy szóra! c. műsorból ismerik, ahol Vágó Istvánnal próbálták nyelvhelyességre oktatni az utca emberét. Stílusa, kedves viccelődése és mérhetetlen tudása felejthetetlenné tette különösen azok számára, akik szívesen tévelyegtek nyelvünk útvesztőiben.”

91 éves korában elhunyt Grétsy László legendás nyelvész, a hazai nyelvművelés kimagasló alakja. Legtöbben az Álljunk meg egy szóra! c. műsorból ismerik, ahol Vágó Istvánnal próbálták nyelvhelyességre oktatni az utca emberét. Stílusa, kedves viccelődése és mérhetetlen tudása felejthetetlenné tette különösen azok számára, akik szívesen tévelyegtek nyelvünk útvesztőiben.

Grétsyt gyermekkorától kezdve érdekelték a nyelvi játékok, az ELTE magyar–történelem szakán diplomázott 1954-ben. A nyelvtudomány felé fordulva 1960-ban megszerezte a nyelvtudományok kandidátusa címet, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, ennek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották.

 
 

Grétsy tanár úr életének 92. évében ment el. Álmában érte a halál pár héttel születésnapja előtt. A Magyar Kultúra Napján még lett volna egy előadása, de már csak halálhírét tudták bejelenteni.

Kultúránk szegényebb lett egy olyan jeles képviselőjével, akinek mindig is fontos volt a magyar nyelv megszerettetése, ápolása, és oly korban élt, amikor még a hozzá hasonló embereket szeretet és tisztelet övezte.

Nyugodjék békében és vigye hírét odafent, égi távlatokban is arról, milyen különleges és nagyszerű a mi nehéz nyelvünk, amelyet mi magyarok se tudunk gyakran jól használni, nemhogy azok, akik valóban eltévednek a szinonimák, hasonlatok és alanyi és állítmányi szerkezetek labirintusában.

Nyugodjék békében!

 

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here