Majd egy hétig nem történt semmi. Liza egészen boldog volt és olyan büszkén jár-kelt a lakásban, mintha legalábbis új égitestet fedezett volna fel az égbolton. Időnként a férjére pillantott, és csakhogy meg nem veregette a saját vállát. Így kell...
A hang ismerős volt. Régen nem volt ennyire mély és öreges, mint most. Akkor még a fiatalság szele járta át. Megrázkódott. Az emlék feléledt.
A sáros utcán rohantak, öccse megcsúszott a lehullott leveleken és elesett. Ettől még jobban megijedt. Anyja...
Az új lakók három hónapja költöztek be. Ideális párnak tűntek egy kisfiúval és egy kislánnyal. A fiú lehetett vagy hatéves, a húga pedig alig kettő. Mindketten szőkék voltak, fehér bőrűek és ritkán mosolyogtak.
Liza nem foglalkozott velük, a panelház negyedik...
