Gabi még életében nem volt annyira szép, mint akkor ott a tükörben. Haja ragyogott, sminkje visszafogottan emelte ki bájos arcát, a ruhája meg… Az a ruha maga volt a mesebeli álom. És ebben nem volt semmi túlzás, ugyanis valóban hercegnőéről mintázták. Hamupipőke ruhája volt a rajzfilmben, és ő sose hitte volna, hogy valaha ilyen ruhában pompázhat.
Maga az esküvő sem volt mindennapi, mert a keszthelyi kastély tükörtermében került rá sor és ez a kilencvenes években még nem volt megszokott. Gabi életében az elmúlt két év egyik pillanata sem volt az, hiszen megismerte Jamie-t, és pillanatokon belül a felesége lesz ennek a belevaló világjárónak.
Ahogy vizsgálta önmagát, eszébe jutott apja arca, amikor bejelentették, hogy összeházasodnak. A férfi elsápadt és közölte, hogy ő nem adja áldását a frigyre. Ne gondolja egy senkiházi amcsi srác, hogy csak úgy elveheti az ő egyetlen lányát. Nem hatotta meg a szerelem, egyetlen dolgot hajtogatott csak: nem lesz ott a szertartáson, ő nem asszisztál ahhoz, hogy a lánya egy másik földrészre kerüljön.
Ennek egy éve volt és azóta sem változott meg a véleménye. Lehet, hogy nem asszisztált, de pénzt viszont adott. Az ő lánya semmiben nem szenvedhet hiányt, jegyezte meg többször. Ha kell, kibéreli az egész Festetics kastélyt, hogy elkápráztassa az amerikai nászékat. Gabi anyja hiába mondogatta, hogy azok is emberből vannak, nincs két fejük és nem Manhattan-ben élnek, nem hallotta meg.
Egész életében kétkezi munkás volt. Kőműves volt és ezzel nagyon jól keresett, főleg a rendszerváltás után, amikor mindenki építkezni akart és a kisebb paloták gombamód kezdtek szaporodni a Balaton partján. Neki ez jól jött, mert bár rengeteg munkát vállalt, a frontot tartotta az asszony otthon, és napról napra gyarapodott a vagyonuk. Mégse engedte meg a lányának, hogy elkényelmesedjen. Alighogy betöltötte a tizenhatot, elküldte nyári munkára, mert azt tartotta, csak így értheti meg, hogy a pénz nem hullik az ember ölébe.
Gabi anyja helyeselte ezt, mint mindent, amit a férje kitalált. Nem sokszor csalódott benne. Titkon abban bízott, hogy a lányuk hasonlóan dolgos és igyekvő férfit talál majd.
De Gabi huszonöt is elmúlt, és csak nem jött össze neki. Voltak próbálkozásai, de hol apja beszélte le, hol meg az anyja. Minden jelöltet próba elé állítottak, és azok sorra elbuktak. A lány lassan megértette, hogy ha nem kerül ki a családi házból, a rá nehezedő nyomás miatt sose lesz értelmes párkapcsolata.
Így Jamie előtt pár hónappal albérletbe költözött és igyekezett egyedül boldogulni. Apja minden hónapban megkérdezte, segítsen-e, van-e elég pénze, de a lány mindig hárított. Nem volt képe elmondani, hogy hó végén olykor csak vajas kenyérre telik neki. A büszkeséget és a tartást belenevelték, és ebből nem engedett egy fikarcnyit sem. Nyáron még plusz munkát is vállalt hétvégenként egy sörözőben. Sokan ismerték a városban és többen meg is szólták emiatt. Apja azonban hagyta. Annyit mondott, nem hal bele, kell neki a tapasztalat. Rá kell jönnie, hogy az emberek se nem szentek, se nem ördögök, egyszerűen csak emberek.
Egy nyári nap történt a különleges találkozás. Aznap Gabi nem dolgozott, hanem egy barátnőjéhez igyekezett. Lekvárt akartak főzni, ezért levágta az utat, hogy minél gyorsabban odaérjen. A borongós, hűvös idő nem dobta fel a hangulatát, de már megtanulta, hogy bármilyen közhelyes, a rosszat jó követi.
Nem messze az állomástól, amikor már lassított a vonat, Jamie felnézett a könyvéből és megpillantotta Gabit. Hogy mi fogta meg benne abban a szempillantásban, sose jött rá. Nem is sokat töprengett rajta. Épphogy befejezte az egyetemet, épp európai körúton volt. Magyarország nem is szerepelt eredeti tervei között, de aztán mégis kiválasztotta a Balaton-partot és hagyta, hogy a vonat Budapest felé repítse, ahonnét majd Prágába készült.
Gabi szőke hullámos hajával, lebarnult bőrével bézs sortban olyan volt, mint egy tündér. Megdobbant a szíve és valami ismeretlen késztetéstől hajtva, leszállt Keszthelyen. Átvágott az állomáson és elkezdett rohanni a lány után. Hátizsákja ebben némileg akadályozta, de nem hagyta, hogy eltérítse céljától. Abban a pillanatban még egyikük sem sejtette, hogy az égi sakkmester mit tervez velük. Amikor majdnem utolérte, lassított. Nézte, ahogy a lány tempósan lépked, nem néz se jobbra, se balra. Érezhetően otthon volt, már nem figyelt a Balaton apró szépségeire.
Gabi sose felejtette el, mennyire megrémült, amikor a srác megérintette a vállát. Legszívesebben kapásból ütött volna, de ez az ijedtségnek volt betudható. Élete legkékebb szempárja meredt rá, és a tulajdonosa olyan gyorsan beszélt angolul, hogy ő egy szót sem értett belőle. Hónapokkal később Jamie bevallotta, hogy valami nagy ökörséget magyarázott neki arról, hogy eltévedt, és szeretné megtalálni a vasútállomást, de szerencsére a lány nem értette, mert nagyon gáz lett volna, hiszen ötpercnyire volt tőle, hallatszódott a vonatok jövés-menése.
Gabi alig tudott angolul, így Jamie mondanivalója hónapokig nem ért célt, bár tekintete, rajongása beszédesebb volt minden szónál. Pár héttel később már kijelentette, hogy szeretné feleségül venni Gabit. Addigra a lány már sok dolgot megtudott róla, és kezdett hinni bennük. Jamie persze nem jutott el Prágába, hanem Keszthelyen bérelt egy házat és úgy döntött, megtanul magyarul, ha kell, de nem tágít addig, amíg a lány övé nem lesz.
Egyik család sem rajongott az ötletért. Jamie szülei azért méltatlankodtak, mert az apró európai országról nem tudtak semmit, csak azt, hogy a szovjet érába tartozott, meg hogy Puskás Ferenc hazája. Egyik se nyűgözte le őket, az meg pláne nem, hogy a fiuk milyen erősen ragaszkodik ehhez a lányhoz, aki szó, mi szó szép, de semmi különös, gondolta a jövendőbeli anyósa.
Gabi szülei, pláne az apja rettegett a gondolattól, hogy az unokái nem tudnak majd magyarul beszélni vele. Kézzel-lábbal tiltakozott, majd amikor látta, hogy eredménytelen, mély apátiába süllyedt.
– Apa, nem értelek. Te is megnősültél. Te is elhoztad valakinek a lányát a szülői házból… Most meg olyan vagy, mint egy durcás gyerek.
– Nem baj, ha nem érted. Nem is kell értened.
– Neked nem az a fontos, hogy én szerelmes vagyok és boldog?
– Persze, hogy az. De nem értem, miért kell ehhez egy amerikai fiút választanod.
Gabi nagyot sóhajtott. Nézte apja borostás arcát és eszébe jutott az a pillanat, amikor még nem volt szinte teljesen kopasz, hanem egy szikár magas srác, aki biciklizni tanította őt. Futott mellette, miközben egy hosszú botot dugott az ülés alá. Az a férfi még tele volt örömmel, a mostani pedig félelemmel.
– Kérlek, apa, próbáld meg elfogadni a helyzetet! Hidd el, meg fogod bánni később, ha makacskodsz.
– Nem fogom! Te fogod megbánni, hogy nem hallgattál rám.
Ezzel megfordult és bevágta az ajtót. A beszélgetés az esküvő előtti napon zajlott, és azóta egy szót sem beszéltek. Közben megérkeztek Jamie szülei, nagyszülei, két barátja és az ő elszállásolásuk, és családba illesztésük is okozott némi fejtörést.
Gabi állt a tükör előtt, és az első könnycsepp némán gördült ki a szeméből. Apja csökönyössége nem volt ismeretlen számára, de most elevenébe vágott. Tényleg egyedül kell bevonulnia a templomba? Vagy Jamie apja fogja bekísérni, miközben az övé halálos sértődöttségét dédelgeti? És mindenki tudja, hogy szenved, de nem tudja legyőzni önmagát.
A szertartás előtt anyja még egy pillanatra beóvakodott az apró szobácskába, amely most öltözőül szolgált. Hogy még utoljára kettesben legyenek a szertartás előtt. Ahogy meglátta Gabit, sírni kezdett. Lánya tündérkirálylány volt a földig érő csodálatos ruhában. Haja feltűzve, virágokkal díszítve kifejezetten angyalivá tette az arcát.
Alig tudott megszólalni könnyeitől, majd megölelte és azt mondta, negyed óra múlva kezdés, addig törölje meg a szemét, mert egy tündér sose sír.
Gabi sose tudta meg, mit mondott az apjának, de a férfi ott állt a templom előtt, szeme bepárásodott, amikor meglátta a lányát. Felhangzott a vonatfütty, és egy vonat csattogó hangjának halkulása közepette kinyílt a templom ajtaja. Az orgona ünnepélyes megszólalásakor Gabi belekarolt az apjába, aki megsimogatta a karját.
A lány nem mert ránézni, mert sírnia kellett. Szavakra nem volt szükség.
Jamie az oltár előtt várta azt a lányt, aki eltérítette őt a világtól, és egy új világot hozott az életébe. Amikor megpillantotta, megremegett a lába.
A vonatfütty éles hangja már soha többé nem jelentett távoli utat neki, hanem egy közöset egy gyönyörű lánnyal, aki lassú léptekkel közeledett feléje.
fotó: Pinterest
