Európa legbátrabb asszonya: Zrínyi Ilona

Vannak nők a történelemben bátorságban, gondolkodásmódban és nyitottságban messze meghaladták a korukat, amelyben éltek, de az utókor hajlamos megfeledkezni róluk, mert csak a könyvek lapjairól néznek vissza ránk, miközben életüket tették fel a szabadságért vagy áldozták fel magukat jó célokért. Zrínyi Ilona is ezek közé a nők közé tartozik, és ha elgondolkodunk azon, hogy ő is feleség, anya és gyönyörű nő volt a maga idejében, de nem ült otthon bezárva, vagy hímezgetett, olvasgatott gyerekei körében, akkor azonnal rájövünk, hogy minden korban születtek olyan kivételes asszonyok, akik többet tettek az asztalra, mint egyes kortársaik.

Zrínyi Ilona 1643 körül(egyes források szerint 1649-ben) jött világra a muraközi Podbrestben az egyik leghíresebb és legnevesebb történelmi családok egyikének sarjaként. Szinte beleszületett a háborúskodásba, mert apja jeles hadvezérként tündökölt a török elleni csatákban, nagybátyja pedig a neves Zrínyi Miklós volt. Ilona kiváló neveltetést kapott, több nyelven beszélt, és minden bizonnyal nem tartották távol a politikától sem. A kislány nevelését tehetséges édesanyja irányította, akinek meggyőződése volt, hogy fontos a lányok gondos oktatása, hiszen rajtuk múlik, hogy milyen lesz a következő férfi generáció: a politikusok, katonák, államférfiak. Így elengedhetetlen követelmény volt, hogy a kis Ilona megtanuljon írni, olvasni, de lovagolt, solymászott, zenét és éneket is tanult. Látta azt is, hogy a gyakran távol lévő apja helyett édesanyja miként irányítja a gazdaságot, hogyan tárgyal a kereskedőkkel, fogadja a követeket, vendégeket, miként vezeti az udvari életet.

 
 

Első férjét politikai érdekből választotta, nem is volt szokás azokban a körökben és abban az időben. I. Rákóczi Ferenccel nem volt boldog a házassága, három gyerekük született, akik közül kettő maradt életben. A gyerekek édesapja korán elhunyt, így Ilona özvegyen maradt. Erős és elszánt asszony lévén ő maga irányította birtokait, intézte gyereki neveltetését, amikor beköszöntött életébe a valódi szerelem. Thököly Imre tizennégy évvel(némely források 8 évről tudnak) volt fiatalabb nála, és amellett, hogy daliás termettel, igen előnyös fizimiskával rendelkezett. Thököly Imre egy ideig török segédlettel harcolt a bujdosó kurucok élén a Habsburgok ellen, de nagyon hamar elhagyta a szerencse. 1685-ben elfogták, de a váradi pasa vasra verette, majd nagy nyomásra szabadon is engedte hamarosan, ám hatalmát elvesztette, és török földre kellett elbujdosnia.

Zrínyi Ilona egyedül maradt Munkács hős védőjének szerepében, ami egy tapasztalt hadvezérnek se lehetett volna egyszerű, nemhogy egy asszonynak, aki gyerekeivel együtt élt a várban, amit három év kemény ostrom után adott csak fel. Gondoljunk csak bele, mit jelenthetett az ostromlott várban élni, buzdítani a harcosokat és megtartani a győzelembe vetett hitüket. Végül a túlerővel szemben muszáj volt megadnia magát és a megadás feltételeiről tárgyalnia. Két gyermekét azonnal elszakították tőle és Bécsbe vitették, fiát onnan Csehországba, hogy még véletlenül se olyan közegben nőjön fel, ami azt tanítja meg neki, hogy el kell törölnie a Habsburg fennhatóságot.  II. Rákóczi Ferenc azonban nem hazudtolta meg származását, és elődeinek vére nem hagyta szunnyadni. Álljon itt Ilona neki szóló búcsúlevele, amely valószínűleg soha nem ért célba:

Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hőséges férjemhez! Kötelességem hozza ezt magával. Semmi nem esik nekem oly súlyosan, mint tőled, legkedvesebb fiamtól elszakadnom.

Mikoron idejöttem, téged nővéreddel együtt elszakítottak tőlem, s én szerencsétlen, búcsút sem vehettem tőled, de anyai áldásomban azért részed volt, s ez anyai áldásomnak most is osztályosa vagy s az is maradsz, mert te nékem bánatot sohasem okoztál, s ezért méltán várhatod az Isten áldását. Én a jó Istenemre bízom magam s a gyermekeim szeretetére édesanyjuk iránt. Isten áldjon meg benneteket!

Ne búsulj azon, édes fiam, hogy javaid idegen kézen vannak, s hogy pusztán állnak. Újra helyrehozhatod azokat. A hadak lerontották váraidat, adja Isten, hogy te ismét felépíthesd azokat. Csak tanulj szorgalmasan. Ne feledd: nincs e világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és jó hír. Ez soha meg nem hal, hanem örökké él.

A földi javak elveszhetnek – az nem nagy baj –, de aki a becsületét elvesztette, mindenét elvetette. Ezért, édes fiam, tebenned minden gyönyörűségem, ne szerezz nekem keserűséget, mint a nővéred, aki miatt sokat szenvedtem. Istennek és a boldogságos Szűznek ajánlottam őt. ő legyen édesanyátok és gondviselőtök minden bajotokon. ő soha el nem hagy titeket. Becsüld meg az embereket, szívesen társalogj az idegenekkel, és így véled is jól bánnak és szeretni fognak. Aki másokat megbecsül, maga magát becsüli. Egyébként a hatalmas Istentől anyai áldásommal egyetemben minden jót kívánok néked. Bárhova vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te szerető anyád.

Zrínyi Ilona.

1692

Zrínyi Ilonát végül Bécsben tartották fogva, pontosabban ott jelöltek ki neki lakóhelyet, és soha többé nem engedték gyermekei közelébe. Thököly Imre időközben újfent török segítséggel betört Erdélybe, és elérte, hogy két magasrangú hadifogolyért cserébe megkaphassa szeretett feleségét, aki követte a száműzetésbe.

Európa legbátrabb asszonya nem érte meg, hogy fia 1703-ban elindítsa a szabadságharcot, pár hónappal annak kitörése előtt 60 évesen meghalt Nikomédiában. Köszvénnyel küzdő férje túlélte, végül hamvaikat Magyarországra szállították. Zrínyi Ilona, a magyar és az európai történelem egyik legkitartóbb és leghősiesebben küzdő asszonya fia, II. Rákóczi Ferenc mellett nyugszik a kassai dómban.

 

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here