Hány szikű a banki hitel? A bizonyítványosztás margójára

Egyszikű vagy kétszikű? Mi is az a kovalens kötés? És persze az örökzöld: Mire gondolt a költő? Kérdezte bármelyiket is a főnököd mostanság? Nem hinném.

 
 

Nem állítom, hogy a lexikális tudásra nincs szükség, sőt; egyenesen csodás, hogy eljutottunk odáig, hogy az alapműveltség mindenkinek adott. Más kérdés persze, hogy mire emlékszel a 8+4 év tömény adatmasszából. Mert én speciel nem sok mindenre.

Felnőtt fejjel nehéz megérteni, hogy miért kell a tanulókat már ennyire fiatal korukban rajtkockához állítani. Rengeteg kisgyermek szorong amiatt, hogy elég jó jegyet visz-e haza, hiszen ha csak kettes-hármas-t tud felmutatni, akkor nem épp szép szavakra számíthat otthon. Úgy gondolom, ez a szülők hibája is – mintadiákokból, csúnya szóval élve stréberekből még nem került ki túl sok boldog és sikeres ember.

Másrészről a diákok nem részesülnek olyan oktatásban, ami a gyakorlati életben való boldogulásukat segítené elő. Gondolj csak bele, milyen jó lenne, ha tudnád az alap önvédelmi fogásokat, tudnád, hogy kell beindítani egy vállalkozást, esetleg nem lennének gondjaid az egyes pénzügyi termékekkel.

Amit talán első körben behoznék a tantárgyak közé, az az önvédelem. Szorul ez bármiféle magyarázatra? Sosem értettem, miért fontosabb, hogy ki mennyire pusztul meg a 12 perces Cooper-teszten, mint az, hogy megvédje magát egy esetleges támadás esetén.

Ne felejtsük el az illemtant sem – várjuk csak, ezt már rég elfelejtettük. Nem jövök az „ezek a mai fiatalok” szöveggel, mert az idősebb generációnál is látszik, hogy ha volt is ilyen tárgy az órarendjükben, akkor azt ellógták. Viszont nem tudom, mikor volt utoljára ennyire a béka ama bizonyos testrésze alatt az empátia. Egy „Jó napot, szeretnék kérni…” kezdetű mondat például csodát művel a gyorséttermi dolgozó mosolyával, akinek valószínűleg addigra már te vagy aznap az 511. vevő. Kedvességgel minden gördülékenyebben megy – erre is meg kéne tanítani a gyerekeket.

Na de evezzünk kicsit anyagiasabb vizekre. Ha legalább gimnáziumban lenne pénzügy óra, talán nem úgy kellene összeszedni a témába vágó információ-morzsákat az ismerősöktől, mint egy szorgos kis hangya. Persze, valamiből a bankoknak is meg kell élni – különben senki nem venne fel 24 órán belül személyi kölcsönt. A hitelkártya pedig korántsem lenne olyan sok ember lelki társa egy-egy shoppingolós napra… Elég lenne a pár óra a gimnázium végén – máris tájékozottabban lépnének ki a nagybetűs életben.

Úgy gondolom, a kommunikációnak mindenképp helye lenne a tananyagban – mert hiába a nagy háttértudás, ha torkodon akad a szó. Esetleg az ellenkezője, amikor belevágok a másik szavába, mert már unom kivárni a végét – vagy, hogy nem hagyom a beszélgető partneremet szóhoz jutni. Inkább megfontolom a mondanivalóját, majd eldöntöm, hogy lehet-e benne valami igazság – ezáltal szélesedik a látóköröm. Kihasználom a magyar nyelvben rejlő megannyi lehetőséget, és igyekszem olyan színesen fogalmazni, hogy azt egy festő is megirigyelné.

Én még megtanultam technika órán horgolni és kötni, de ezerszer hasznosabb lett volna, ha az informatika tanárom megmutatja, hogyan kell letiltani a perverz harmincas férfiakat. Nem tanítottak meg az adatvédelemre vagy a számlák online befizetésére – ellenben túl vagyok egy halom Happy Tree Friends részen. Valószínűleg ez az oka annak, hogy párját ritkító népszerűségnek örvend az interneten a „Gyakori kérdések” nevű oldal…

Az abszolút győztes, a fekete lyuk, amit már rég be kellett volna tömni: a kritikus gondolkodás. „Petőfi Sándor ezzel a verssel az elmúlást akarta érzékeltetni…” – ha mást gondolsz, már csak hármas alá lehet a dolgozatod. Pedig inkább azt a megközelítést kéne tanítani a gyerekeknek, hogy: „Átolvasom/meghallgatom, majd alaposan végiggondolom több szemszögből is.” Neked ismerős ez a hozzáállás? Nem – mert nyilván nálatok is az volt az osztályelső, aki a legszebben tudott magolni.

Szóval, nem ártana, ha az iskolában végre a valós életre is felkészítenének. Mert egy esetleges támadásnál valószínűleg te sem azon fogsz morfondírozni, hogy a templom, amit még a fél szemeddel látsz, barokk vagy eklektikus stílusú-e. Ahogy a hitelfelvételnél sem fog segíteni, hogy a datolyapálma hány szikű.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here