„Úristen, hogy köszönjek neki? Mi van, hogyha tele lesz a kávézó? Megcsókolhatom már vagy ez még túl korai?”
Hölgy ismerőseimtől sokszor hallottam azokról a bizonyos pillangókról, amik az első randin a hasukban szoktak keringeni. Hiszed vagy sem, nálunk, férfiaknál, ez pont ugyanígy van.
Férfiként az első randi mindig egy rendkívül izgalmas – és félelmetes – esemény. Általában szeretnénk az első perctől az utolsóig megtervezni, de ez valahogy sosem sikerül. Valószínűleg azért, mert legtöbben pont az előre megjósolhatatlan véletlenektől félünk a legjobban. Ez a parkolóhely keresésétől a film elmaradásán át egészen exünk megjelenéséig terjedhet.
Nem meglepő módon, több száz rémisztőbbnél rémisztőbb forgatókönyv játszódik le ilyenkor a fejünkben. Utólag belegondolva jót nevetünk rajta, különösen ha jól sikerült a találkozó, azonban ha tudnátok hányszor akarjuk az utolsó pillanatban meggondolni magunkat…
A helyszín kiválasztása mindig a legnehezebb feladat. Túl sok és egyben túl kevés a választási lehetőség. Ha tél van, az a baj, hogy egy séta és ücsörgés a parkban szóba sem jöhet (ami eleve túl egyszerűnek hangzik, nem?), ha pedig nyár, akkor sajnos a korizás esett ki. Mindig megfogadjuk, hogy moziba első randin sose, mert ugye ott nem lehet beszélgetni, ennek ellenére az esetek ijesztő többségében ott kötünk ki.
A másik nagy mumus az idő. Úgy vagyunk beállítva, hogy ha az első időpont bármilyen indok miatt nem megfelelő kiszemeltünknek, akkor veszett fejsze nyele az egész. Ezért sokszor órákat töltünk a találkozó kezdetének eldöntésével. Ilyenkor profi matematikusokká válunk, és minden valószínűségszámítási készségünket hadba vonultatva neki esünk a tökéletes perc meghatározásának – ami sajnos minél többet gondolkozunk rajta, úgy változik.
Általában maga a randi telik a legnyugodtabban és eseménymentesebben – legalábbis amíg a hölggyel vagyunk. Egy gyors pisiszünet közben azonban rögtön előjön az aggódó kis hang a fejünkben és máris elkezdjük tervezgetni a találkozó hátralevő részét. Elemezzük az eddig történteket, rágódunk rajta, hogy tetszünk-e neki, valamint összegezzük a véleményünket. A másik véglet az, hogy teljesen leamortizáltan bámulunk magunk elé, alig várva, hogy végre elbúcsúzzunk.
Az első randi az ékes példája annak, hogy férfiként mennyire túl tudjuk izgulni a dolgokat. Még aki „gyakorlott” is ilyen téren, abban is van egy kis drukk az első alkalommal: izzad a tenyerünk, vékonyabb a hangunk, nehezen találjuk a szavakat. Mindezek ellenére tudjuk, hogy férfiként feladatunk túllendülni ezen és határozottan, belevaló módon kezelni a helyzetet. Nem csak magunk miatt, hanem a hölgy érdekében is.
fotó: Pinterest
#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon!
