A divat világában különösen nagy jelentősége van annak, ki honnan érkezik. Párizs, Milánó, London vagy New York neve önmagában ajánlólevél, Budapest azonban sokáig nem tartozott azok közé a városok közé, amelyek hallatán a nemzetközi divatszakma felkapta volna a fejét. Éppen ezért figyelemre méltó azoknak a magyar nőknek a története, akik innen indulva nem csupán szép ruhákat terveztek, arcot adtak egy márkának vagy végigvonultak a kifutón, hanem bebizonyították, hogy a tehetség földrajzi helyzettől függetlenül képes utat törni magának.
- Rotschild Klára
Ha magyar divattörténetről beszélünk, nehéz lenne mással kezdeni, mint Rotschild Klárával. Élete már önmagában is regénybe illő: szabócsaládból származott, fiatalon megtapasztalta a nélkülözést és a kiszolgáltatottságot, később azonban olyan szalont teremtett Budapesten, amelynek híre messze túljutott Magyarország határain. A Kádár-korszak különös világában úgy tudott a luxus képviselőjévé válni, hogy közben a magántulajdonra és a nyugati értelemben vett divatiparra alig volt lehetőség. A Clara szalon fogalommá vált. Diplomaták, politikusfeleségek, színésznők és külföldi előkelőségek fordultak meg nála; talán legismertebb nemzetközi megrendelője Josip Broz Tito felesége, Jovanka Broz volt. Rotschild Klára sikere azért különleges, mert nem egy kedvező korban építette ki brandjét. Nem volt Instagram, nem volt online kereskedelem, és Budapest sem tartozott a divat fővárosai közé. Neki viszont kifinomult ízlése, rendkívüli kapcsolatteremtő képessége és ösztöne volt ahhoz, hogy megértse: egy ruha sohasem pusztán ruha, státuszt, személyiséget, és olykor politikai üzenetet is hordoz.
- Zoób Kati
Évtizedekkel később Zoób Kati már egy egészen más Magyarországon kezdett dolgozni, mégis hasonló kérdéssel találta szemben magát: hogyan lehet egy kis közép-európai országból saját, felismerhető divatnyelvet teremteni? Zoób Kati pályájának egyik érdekessége, hogy ruhái gyakran túllépnek a hétköznapi öltözködés határain. Kollekcióiban rendszeresen találkozik a divat a képzőművészettel, a színházzal, a történelemmel és a magyar kulturális örökséggel. Munkáit külföldön is bemutatták, miközben itthon azon tervezők egyikévé vált, akiknek neve azok számára is ismerősen cseng, akik egyébként ritkán követik a divat világát. Az ő sikere egy másik fontos dolgot bizonyít: nem feltétlenül kell feladni a saját kulturális hátterünket ahhoz, hogy nemzetközi sikereket érhessünk el. Néha éppen az tesz érdekessé bennünket, amit magunkkal viszünk.
- Benes Anita
A Daalarna története első pillantásra romantikusabbnak tűnik. Csipke, selyem, menyasszonyi ruhák, esküvők, de a háttérben nagyon komoly vállalkozásépítés áll. Benes Anita 2002-ben alapította meg a Daalarna márkát, amely az évek során Magyarország határain túl is ismertté vált. A tervező számára különösen fontos terület lett a menyasszonyi divat, ahol nehéz tartósan érvényesülni: a ruha egyszerre rendkívül személyes tárgy és luxustermék, miközben minden menyasszony azt szeretné érezni, hogy az övé nem ugyanolyan, mint bárki másé. Benes Anita sikerének talán éppen ez az egyik titka. Nem egyszerűen ruhákat kínál, hanem egy bizonyos élethelyzethez kapcsolódó érzést. A Daalarna jó példa arra, hogyan lehet egy Budapesten született ötletből következetesen felépített, külföldön is értelmezhető márkát teremteni.
- Sándor Szandra
Ha van magyar divattörténet, amely tökéletesen illik a 21. századhoz, akkor Sándor Szandráé biztosan ilyen. A London College of Fashion elvégzése után hazatért Budapestre, és 2005-ben létrehozta a Nanushkát. Kezdetben csak egy fiatal magyar tervező márkája volt, idővel fokozatosan nemzetközi divatvállalkozássá nőtt. Ruhái és kiegészítői külföldi üzletekbe, divatmagazinokba és világsztárok gardróbjába kerültek; Rihanna, Dua Lipa és Taylor Swift is viselt Nanushkát. Sándor Szandra sikere annak bizonyítéka, hogy Budapestnek már nem feltétlenül kell Párizst utánoznia ahhoz, hogy jelen legyen a nemzetközi divatban. A Nanushka éppen attól lett felismerhető, hogy saját vizuális világot épített: modern, letisztult, kissé bohém, ugyanakkor könnyen viselhető darabokat. A márkanév mögött ráadásul egy gyerekkori becenév áll – a „Nanushka” személyes emlékből lett nemzetközileg ismert név. Mostanság azonban nehéz időszakon megy keresztül…
- Áron Eszter
Áron Eszter és az AERON története kevésbé ismert a széles közönség előtt, pedig éppen azt mutatja meg, mennyit változott a magyar divat. Már nem kuriózum, ha egy budapesti tervező eleve nemzetközi közegben gondolkodik. Az AERON modern, nagyvárosi nő számára tervezett darabjai tudatosan kerülik a harsányságot. Finom szabásvonalak, minőségi anyagok és visszafogott elegancia jellemzi őket. Ez a fajta kortárs luxus nem azt akarja mindenáron bizonyítani, hogy drága vagy különleges. Sokkal inkább azt, hogy jó. Áron Eszter pályája azért fontos, mert a magyar divat új generációját képviseli: azt, amelynek Budapest a kiindulópontja lett.
- Tomcsányi Dóri
Tomcsányi Dóri egészen más karaktert vitt a magyar divatba. A TOMCSANYI darabjai között sokáig fontos szerepet kaptak az erős minták, színek, geometrikus formák és a hétköznapi vizuális kultúrából átemelt motívumok. Az ő munkássága arra emlékeztet, hogy a divatnak nem kell mindig halálosan komolyan vennie önmagát. Lehet intelligens úgy is, hogy közben játékos, és lehet magyar úgy is, hogy nem népviseleti elemekből próbálja bizonyítani a származását. Ez talán az egyik legnehezebb feladat egy kis ország tervezője számára: nem egzotikus magyar különlegességként, hanem egyszerűen jó tervezőként bekerülni a nemzetközi körforgásba.
és persze Palvin Barbara
Egy magyar lány, aki nem tervezőként, hanem modellként került a divatvilág élvonalába. Palvin Barbara története szinte valószerűtlenül kezdődött: tizenévesen fedezték fel Budapesten, később pedig olyan nemzetközi karriert épített, amilyenre magyar modell esetében korábban alig volt példa. Dolgozott a divat- és szépségipar legnagyobb szereplőivel, szerepelt vezető divatmagazinokban, és a Victoria’s Secret történetének első magyar angyala lett. Az ő pályájában azonban nemcsak a szépség érdekes. A modellvilág különösen kegyetlen szakma: folyamatos összehasonlítás, visszautasítás, testtel kapcsolatos elvárások és elképesztő verseny kíséri. Palvin Barbara hosszú nemzetközi jelenléte ezért önmagában is jelentős teljesítmény.
Nők, tehetségesek, sikeresek… Egyvalami azonban közös bennük: egyikük sem azért lett érdekes a világ számára, mert magyar volt, hanem mert nagyon jó volt ahhoz, hogy a világ kíváncsi legyen rájuk, és közben egészen véletlenül magyarok.
