Ezután napokig nem találkoztak. Olívia tisztában volt vele, hogy mai a szerelmek, vagy nevezzük csak bontakozó kapcsolatoknak, már mások, mint régen. Nem azért, mert minden megváltozott, hanem mert az emberek változtak meg, elsősorban idősebbek és tapasztaltabbak lettek. Mégis bántotta,...
A két nő hosszan hallgatott a vérfagyasztó csendben. Mi lehet borzalmasabb annál, ha valakit faképnél hagynak az oltárnál? Talán az, ha kiderül róla, hogy szélhámos. Hogy mi motiválhatta Ádám-Barnát, arra a két barátnő nem tudott választ találni.
Leültek a kanapéra,...
Brigi csalódottan vette tudomásul, hogy Olívia nem siet a segítségére. De amikor megtudta, hogy nem olcsó kifogás, hanem egy kibontakozóban lévő szerelem van a dologban, elnevette magát.
– Ennél jobb hírt nem is mondhattál volna – közölte vidáman. – Természetesen...
Olívia sokkot kapott a betörés hallatán. Vajon miért hozzá? Véletlen volt, vagy célirányos? Mindenesetre, aki próbálkozott, sejthette, hogy nincs odahaza. Vagy egyszerűen kifigyelték.
– A pénz egy piros, bőrkötésű könyvbe van rejtve, aminek kivettem a lapjait – mondta a férjének.
–...
Vasárnap este Olívia úgy jött vissza a fővárosba, mint aki csodára számít az elkövetkező napon. Amíg odahaza volt, a férfi folyamatosan üzengetett neki. Hol kedvesen évődve, hol vágyakozva. Néha verset küldött, olykor meg vicces videókat, egyszóval nagyon nagyon jelen...
Olívia fürgén pattant fel a villamosra, és az járt a fejében, Márk még biztosan nincs odahaza, mert az edzésnek nincs vége. Mostanában már nem akarta, hogy érte menjen, azt mondta, azt a pár percet busszal is meg tudja tenni....
Másfél óra mennyország, így gondolt Olívia a hétfő estére. Minden tökéletes volt. A szoba, az ágy, és nem utolsó sorban a férfi, akinek érintése tűzbe hozta minden porcikáját. Mintha mindig is passzoltak volna egymáshoz. Nem érzett semmiféle félelmet vagy...
Csütörtökön szinte már szédült a kialvatlanságtól. Hiába próbált meg aludni előző éjjel, nem sikerült. Így tévét nézett, bőgött valami bugyuta romantikus sorozaton, aztán félkómában ébredt és abban is maradt. Valami isteni gondviselésnek köszönhetően, nem okozott balesetet, pedig néha hajszálon...
Amikor leültek a kávézó legtávolabbi és legsötétebb sarkába, Olívia orrát megcsapta a frissen festett fa különös illata. Akkor látta meg, hogy egészen benn valaki éppen a lépcsőkorlátot mázolja, csak úgy felejtette az ajtót, amin egy pillanatra beleshettek egy másik...
– Mi történt? – kérdezte Olívia a fiát. – Hol a cuccod?
– Nem tudom. Valaki elvitte – mondta a fiú csüggedten. – Nem siettél értem, az biztos!
– Siettem, de így sikerült.
– Ti, szülők mindenre találtok valami jó kifogást.
Azonnal...