Ezután napokig nem találkoztak. Olívia tisztában volt vele, hogy mai a szerelmek, vagy nevezzük csak bontakozó kapcsolatoknak, már mások, mint régen. Nem azért, mert minden megváltozott, hanem mert az emberek változtak meg, elsősorban idősebbek és tapasztaltabbak lettek. Mégis bántotta,...
Vasárnap este Olívia úgy jött vissza a fővárosba, mint aki csodára számít az elkövetkező napon. Amíg odahaza volt, a férfi folyamatosan üzengetett neki. Hol kedvesen évődve, hol vágyakozva. Néha verset küldött, olykor meg vicces videókat, egyszóval nagyon nagyon jelen...
Brigi csalódottan vette tudomásul, hogy Olívia nem siet a segítségére. De amikor megtudta, hogy nem olcsó kifogás, hanem egy kibontakozóban lévő szerelem van a dologban, elnevette magát.
– Ennél jobb hírt nem is mondhattál volna – közölte vidáman. – Természetesen...
Az ég azonban ritkán szakad le a legnagyobb tragédiák következményeként. Az élet folyik tovább a saját medrében, és néha kiönt a partra, árvizet is okoz, de aztán mintha minden elmúlna nyomtalanul: az öröm is, a bánat is.
– Meghalt? –...
– Maszk? Viccelsz? Ez nem Amerika!
– Kapaszkodj, mert azt hiszem, belénk jön azonnal! – kiáltotta Palkó, és erősen megmarkolta a kormányt. Olívia elfehéredett, de nem volt ideje túlságosan megrémülni, mert a fekete kocsi már meg is lökte őket hátulról....
Olívia úgy érezte, menten szétszakad a feje. Alig tudott hazavánszorogni. A legrosszabb az volt, hogy egyszer még félre kellett állnia a kocsijával, és hányt az út szélén. Nem emlékezett rá, hogy volt-e valaha ennyire rosszul.
Másnap esküvő, Brigitta számít rá,...
A két nő hosszan hallgatott a vérfagyasztó csendben. Mi lehet borzalmasabb annál, ha valakit faképnél hagynak az oltárnál? Talán az, ha kiderül róla, hogy szélhámos. Hogy mi motiválhatta Ádám-Barnát, arra a két barátnő nem tudott választ találni.
Leültek a kanapéra,...
– Mi történt? – kérdezte Olívia a fiát. – Hol a cuccod?
– Nem tudom. Valaki elvitte – mondta a fiú csüggedten. – Nem siettél értem, az biztos!
– Siettem, de így sikerült.
– Ti, szülők mindenre találtok valami jó kifogást.
Azonnal...
Két órával később Brigi unokaöccse valóban becsöngetett Olíviához. Már az esküvőre volt öltözve, még virág is volt zakója hajtókáján.
– Jó napot kívánok! Azt hiszem, magáért jöttem! – mondta a srác, aki alig lehetett több harmincnál.
– Köszönöm, de ha nem...
Amikor leültek a kávézó legtávolabbi és legsötétebb sarkába, Olívia orrát megcsapta a frissen festett fa különös illata. Akkor látta meg, hogy egészen benn valaki éppen a lépcsőkorlátot mázolja, csak úgy felejtette az ajtót, amin egy pillanatra beleshettek egy másik...
