szombat, december 21, 2024
Húsz éve ugyanígy ült a parton. A Duna nem változott sokat, lusta volt és koszos, ahogy mindig. A part menti sziklákra hömpölygött a műanyagflakon száraz ágakkal és más hulladékkal egyetemben. Nem volt benne semmi romantikus. Ha Strauss így látta...
Vasárnap este már sajgó lábakkal várta a nap végét, mert másnap szabadnapos volt. Kitalálta, hogy semmi mást nem tesz, mint a parton hever és olvas, meg eszik, de nem olyasmit, minden nap, hanem megkóstol valami szokatlant. Már csak fél...
Elgondolkodtál már azon, hogy mennyit adsz? Bármit teszel, érzel, természetesnek tűnik, sokszor észrevétlen marad. Ha jó vagy, ha talpon maradsz szélben, esőben, ha nem dönt le egy nagyobb vihar sem, senki nem veszi észre. Ha süt a nap, zöldellnek a...
Amikor anyja azt szajkózta, majd jön másik, Zsófi mindig dühös lett. Nem bugyi ez, amit csak úgy használunk, majd kidobunk, jegyezte meg idegesen. Anyja ilyenkor megvonta a vállát, mint aki mindenkor biztos az ősi tapasztalásban, de tudja, hogy lánya...
Margó dühöngött. Olyan erővel csapta a bögrét a pultra, hogy maga volt a csoda, hogy épségben maradt. A tej kilöttyent, de nem zavarta. Már megint hangoskodtak a szomszédban. A tévé üvöltött, valami hablaty-nyelven ordítoztak, visítoztak, amitől felállt a szőr...
Mirkó húgának remek ízlése van, és az egyik póló kivételével minden jó rám. Hihetetlenül kellemes érzés tiszta ruhába öltözni, újra úgy érezni, minden rendben. A lábam se fáj nagyon és már alig várom, hogy újra a mamánál legyek. Mirkó...
Kedves Gyermekem! Levelem egyelőre nem időszerű, de most még nem remeg a kezem, és ha nagyon igyekszem, még futni is képes vagyok. Reggelente alig fáj a térdem, és gyakran mosolygok, mert szépnek látom a világot. Mégis attól tartok, nem marad...
Túl életem leggyorsabb fürdésén és legnyugodtabb éjszakáján, arra ébredek, hogy csodálatosan süt a nap. Biztos, hogy nem hajnali hat van. A szobában egyedül vagyok, Mirkó a másikban aludt, miután kiszedett a kádból és lefektetett, mint egy gyereket. Finoman betakargatott,...
– Apádnak… - ismételte, nem kérdezte. – Ki mert ilyet mondani? – Anya, válaszolj! Mondd meg végre az igazat ahelyett, hogy engem faggatsz. Az asszony lehajolt és elkezdte szedegetni a pohárdarabkákat. Zorka tudta, hogy azért, hogy ne kelljen ránéznie. Az egész jelenet...
Vannak reggelek, amikor mosolyogva kelek. Álmodtam valamit, de reggelre kihullott belőlem. Maradt valami kellemes borzongás utána. Olyasmi, amit veled éreztem a legelején. Negyven felé már nevetségesnek tűnik a lángolás, de a lélek gyakran csúfot űz a testtel. Mind azt...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb