Miközben Madarász a válságdíjat próbálta összeszedni, Milán kezdte összerakni fejben a képet. Kezdettől fogva gyanús volt neki Nico, de mégse rohanhatta le, nem vádolhatta meg azzal, hogy elrabolt valakit. Viszont azt megkérdezhette, honnan tudta, hogy Mirella apja Mr. Bignél...
Eliza nem szerette a karácsonyt. Soha nem értette a felhajtást körülötte. Mintha az emberek azért találták volna ki, hogy három napon át pihenhessenek, no meg egyenek megállás nélkül. Persze szép volt a város néhol, és az esti csillogás nem...
Madarász András nem szokott hozzá, hogy a dolgok kedvükre változzanak az életében. Azt sem értette, hogy lehetett annyira elővigyázatlan, hogy egy szem lányára nem ügyelt. Azzal mentegette magát, hogy nyaral, és álmában sem gondolta, hogy Balin történik ilyesmi. Tulajdonképpen...
A múló időt lassítani volna jó. Nem, semmiképp nem megállítani, inkább csak megfogni, és szólni neki, hogy haladhatna kényelmesebben is, mert már tudom, milyen fontos a perc. Talán, ha megmondanám neki, hogy értékelem, már nem játszom vele pazarlón, akkor...
A férfi már nem tudott semmit tenni. Mondani már rég nem mondott. Mit mondhatott volna, amit az utóbbi hónapokban nem mondtak el egymásnak? Tíz év alatt megéltek mindent, majdnem egy életnyi örömöt és szomorúságot. Csak annyi maradt neki, hogy...
Az igaz történetekkel sokszor úgy van az ember, hogy csodálkozni sem mer nagyon, mert nem tudja elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet.
Sok emberrel találkozom, még több ember között dolgozom, mindig megtalálnak a különös történetek. Ezekből hoztam egy csokornyit a történetek főszereplőinek...
"Törjön százegyszer százszor-tört varázs"
Talán nem is kérded, figyelek-e még rád, de én nem hazudok most neked. Még eszemben vagy, még reggel úgy kelek, hogy várom kedves reggeli üzeneted, szavaid selymét, amelyek már nem simogatnak.
Tudom, hogy már elengedted a kezem,...
Kopogtak az ajtón, de nem a halál érkezett meg, csak egy pizzafutár, aki eltévesztette az ajtót. A kilences lefelé billenő hatossá alakult már évek óta, az tévesztette meg.
Az öreg napok óta várta a vendéget, ám az késett. Először fel...
Madarász András feje vörös volt a dühtől. Tajtékzott, amikor megtudta, hogy nincs biztonsági kamera a szállodában. Azt üvöltötte, hogy sose gondolta, hogy ilyen proli helyet választ, de nem csodálkozik, hiszen a tulaj magyar. A tulajdonos ridegen nézte a tomboló...
Egy nap. Huszonnégy óra. Ezernégyszáznegyven perc. Ennyit kell kibírnia még, gondolta Anna. Ennyi van a találkozásig, de az idő vánszorgott.
Az előző részeket itt olvashatod
Norbi, még ha tudta is a telefonszámát, nem írt, nem kereste semmilyen módon. Volt ebben jó...
