Kata riadtan, verejtéktől átitatott pólóban ébredt fel. Az éjjeliszekrényen álló vekkerre pillantott, a sötétben alig vette ki a mutatókat. Hajnali 3 óra 45 perc. Pedig aludnia kéne. Nagy nap lesz a mai. Hisz úgy döntött, visszatér az élők közé.
Nem...
Eljött a nap, amikor kézen fogtam magam. Sokáig hagytam, hogy vergődjek, mert nem szerettem azt, aki voltam. Nem bántam vele jól, hiába kérlelt reggelenként a tükörből. Mosolytalan arcomból kisöpörtem a hajam, de csak annyit láttam, hogy sápadt vagyok és...
"Jól esett neki a séta, a kirakatok bámulása. Az egyik előtt, amelyben régiségeket árultak ott felejtette a szemét. Egy világoskék ládikó hívogatta befelé. A bolt a Vén Macska nevet viselte, ami jobban illett volna egy kocsmához. Nem bírta ki,...
Ezer meg ezer dolog választotta és kötötte őket össze egyszerre. Az öccse ugyanúgy nézett ki, mint ő, csak pasiban: aki csak belenézett mélybarna szemükbe, ugyanazt a megbízható és megnyugtató melegséget érezte. A tesójával ellentétben ő visszahúzódó, de fafejű volt,...
"– Parancsoljon, ezt itt felejtette – mondta Laura és gyorsan átnyújtotta neki.
A titokzatos férfi ráemelte tekintetét és csak ennyit mondott:
– Köszönöm, de nem csak ezt.És már ott sem volt. Hogy mit értett ez alatt, nem lehetett tudni. Laura viszont belepirult...
Miután felköltözött a jó levegőjű, de menthetetlenül pletykás szülőfalujából a szmogos, de felszabadítóan ismeretlen városba, úgy érezte, övé a világ. Nem kellett attól tartania, hogy a helyi tanár házaspár fiaként megszólják új tetoválása miatt, hogy gúnyosan, kíváncsian mustrálják legújabb...
"Laura szája a füléig szaladt. Sikerült! Ez a nap valami új kezdete lesz, érezte. És ettől még az októberi nap is vigyorogni kezdett a fák sárguló levelei közt."
Az előző részt itt olvashatod
Alig volt dél, amikor Laura kilépett új munkahelye...
A Créme Brulée flancosnak tűnő neve sznob helyet sejtetett. Olyat, ahová nem biztos, hogy csak úgy beesik az ember lánya egy kiadós bevásárlás utáni kávéra. A kis, franciaízű kávézó az egyik belvárosi utca sarkán árválkodott. Futott már más néven...
Már másodéves volt az egyetemen, de még mindig ugyanabban a kis sötét albérleti szobában lakott. Neki igazából tetszett a nyugis, lepukkant házikó, mert a csendes utcába bekanyarodva mindig elkapta valami hazatérős, jóleső érzés.
Voltak persze furcsaságok, például a fejhangon,...
Sajgó lábamról lerúgom a cipőt, hátradőlök a taxiban és eldöntöm, mindent hagyni fogok. Történjen velem és köztünk bármi, mert, ami Párizsban történik, az ott is marad, nemdebár?
Az előző részeket itt olvashatod
Fekszem nyitott szemmel egy parányi szobában. Ablakomból rálátok az...
