Valaki hisz benne, valaki nem. Lehet csodás vagy éppen gyanús, de tény: a stigmatizált emberek köztünk jártak, járnak. Egyesek szerint szimplán csalók, mások szerint szentek, és végül olyanok is akadnak szép számmal, akik úgy vélik, démoni erő szállta meg azokat, akik hegeket, Jézus sebeit hordozzák a testükön. A XIII. században élt Assisi szent Ferencről jegyezték le először, hogy Jézus véres hegeit viselte a testén, azóta pedig közel 400 hasonló esetet tartanak számon világszerte, akik közül mintegy 25 él még napjainkban is.
Több stigmatizáltról is úgy hírlik, hogy éveken át nem vettek magukhoz élelmet, csak az áldozáskor kapott ostyát ették. Látomásokat kaptak a mennyről vagy a pokolról. A legtöbbjük katolikus, és majdnem mindegyikük nő. Bizonyos jelenségeket orvosi diagnózis igazol (skizofrénia, vérzékenység, vérizzadás), mások viszont megmagyarázhatatlanok: vagy csoda, vagy csalás.
Itt van például Teresa Higginson, aki 1844-ben, egy mélyen vallásos, kilencgyermekes családban látta meg a napvilágot. Elmondások alapján soha semmiféle bűnt nem követett el: egyszer négyévesen engedetlen volt, de sem előtte, sem utána nem vétkezett. Meglepő módon nem apáca, hanem tanár akart lenni: Liverpoolba ment és ott kezdett el dolgozni. 1874 húsvétja előtt az akkorra már szinte alig táplálkozó Teresa megkapta az első stigmákat: a kezén és a lábán Jézus sebei, a fején pedig a töviskorona hegei jelentek meg. Ettől kezdve élete végéig látomások és fájdalmas sebek kínozták testét és lelkét. 1905-ben hunyt el, boldoggá avatását indítványozták ugyan, de ezidáig a Vatikán nem lépett az ügyben.
A portugál Alexandrina da Costa (ma már Boldog Balazári Alexandrina) tizennégy éves volt, amikor három férfi betört a házukba, hogy megerőszakolják őt. Hogy ez be ne következhessen, a lány kiugrott az ablakon, és négy métert zuhant. Földet érve azonnal megragadott egy husángot, hogy visszamenjen megvédeni a húgát és annak barátnőjét. A férfiak elszeleltek, őt pedig azonnal kórházba szállították. Sérülései miatt tizenkilenc éves korára lebénult, és élete végéig ágyhoz volt kötve. 1934-ben jelentkeztek a stigmái, és látomásokat kapott Jézusról, ugyanakkor utasításokat hallott a pokolból: ölje meg magát. 1942-től már csak ostyát vett magához, ennek ellenére még 13 évig élt. 2004-ben avatták boldoggá.
Mariam Baouardynak már a születése is egy kész csoda. A szülei tizenkét fiúnak adtak életet, de mindet el is temették. Fájdalmukban gyalog zarándokoltak Betlehemig, egy kislányért imádkozva. Megkapták Mariamot, de mire a gyermek betöltötte a harmadik életévét, mindkét szülő meghalt. Még gyermekként kapta első látomását, húszévesen pedig a stigmákat. A mennyről és a pokolról kapott látomások közben sokszor levitált, volt, hogy egy magas fa tetején látták őt lebegni. 31 évesen halt meg.
A világ egyik leghíresebb stigmatizáltjaként tartják számon az 1898-ban született Therese Neumannt. Therese fiatal nő volt, amikor részlegesen lebénult, és megvakult. 1926-ban megkapta a stigmákat, azaz Jézus sebeit, és vér patakzott a szeméből. 1928-ban egy csoport orvos és pap vizsgálta meg a “jelenséget”, de amíg jelen voltak, a nő nem vérzett. Távozásuk másnapján azonban újra jelentkeztek a tünetek. Elmondások alapján Therese nem evett mást, csak az áldozáskor kapott ostyát. Ezt is vizsgálat tárgyává tették, és 15 napig árgus szemekkel lesték, vajon eszik-e valamit a nő. Valóban nem vett magához semmit, de ezalatt az idő alatt 4,5 kilót hízott. A sok gyanús körülmény ellenére 2005-ben megkezdődött Therese boldoggá avatási folyamata.
