Majd én randizom helyetted 8. rész

"Gergely átnyúlt az asztalon, megfogta a lány puha, finom kezét, és hagyta, hogy elpihenjen az övében. Amióta nős volt, nem érintett más nőt, vagyis nem úgy. Fel se merült benne, de nem azért, mert vak volt, netán érzéketlen. Nem tartott igényt más nőre, még akkor se, ha azok fiatalok és üdék voltak. Bea rázta a haját, csavargatta, mesélt, és hagyta, hogy a játék úgy folytatódjék, ahogy megbeszélték. Hol nyafogott, hol okos tekintettel hallgatta Gergelyt, szóval bevetett minden trükköt, hogy látszólag elbűvölje. Csak akkor vette vissza a kezét, amikor megcsörrent a telefonja."

Gergely azonnal észrevette, hogy Katus követi. Nem most jött le a falvédőről, és különben is ismerte a feleségét. Úgy gondolta, ideje kicsit megleckéztetnie. Ezért negyedórán át körözött a városban, majd leparkolt az étterem előtt, ahová a lányt várta. Nem a bowlingos hely volt, és tudta, hogy Katus már ettől ideges lesz. Kiszállt, vigyorogva vette tudomásul, hogy a kis Smart is bekanyarodik az utcába, és igyekszik minél távolabb megállni. Eszébe jutott, hogy nem szólt előre Beának, meddig mehetnek el, no, de sebaj, majd most.

Ahogy belépett, azonnal megpillantotta. Csinos, gondolta elégedetten. Nagyon csinos, gondolta Katus cseppet se elégedetten. A vén kujon szórakozik. Biztos volt benne, hogy a férfi szereti őt, sose csalná meg, vagy mégis? Talán ingatagabbak, mint ahogy a nők gondolják? Az igazsághoz az is hozzátartozott, hogy nem számolt ezzel a lehetőséggel, mert házasságuk alatt mindig élvezte, hogy fiatalabb, és hogy Gergely odavan érte. Abban a pillanatban azonban rájött, hogy ez a helyzet nem végleges. Pofára tud esni, aki nagyon magabiztos. Összeszorult a szíve, és elment a kedve az egésztől. Lehet, hogy mindezért ő a hibás? Amikor meglátta, hogy az a lány csillogó szemmel kezet nyújt neki, elsápadt. No, kivárom én ezt, ráérek, gondolta mérgesen.

 
 

 – Szervusz! – köszöntötte Gergely a lányt. – Hálás vagyok, hogy beleegyeztél.

 – Szia! Mondtam már, nekem se jön rosszul, és ha nem tévedek, a feleséged is itt lesz.

 – Észrevetted? – Gergely megdöbbent.

 – Jaj, nőből vagyok! Az a nő már halálra gyilkolt a tekintetével, habár gondosan igyekszik megbújni a paraván mögött – bökött fejével a másik háta mögé.

A férfi jóízűen felnevetett. Igazán belevaló lánya van a barátjának.

 – Rendben, akkor üljünk le, és rendelj bármit, én állom!

 – Köszönöm. Ugye, tudod, hogy nem hasonlítasz az apám korabeliekre? Tíz évet minimum letagadhatsz.

 – Van olyan, aki ezt ne hallaná örömmel? Köszönöm. Már jól kezdődik ez az este. De mesélj nekem a színészi pályádról!

Bea kissé erőltetetten kacarászott, miközben gondosan ügyelt, hogy ha előre hajol, be lehessen látni a blúzába. Gergely érezte, hogy ez a játék kezd eldurvulni, de egyelőre nem akarta félbeszakítani.

 – Inkább te mesélj nekem arról, hogy mi vesz rá egy férfit, hogy kamurandira menjen? Olyan szörnyű a nejed?

 – Nem, csak makacs. Mindig neki van igaza, legalábbis így gondolja. Bosszantó. Gondoltam, jó lecke lesz ez neki.

A lány elmosolyodott.

 – Talán. És ne haragudj, ha nyomulósabb leszek, de most el kell hitetni vele, hogy alakul köztünk valami. Ha megfognád a kezem, sokat segítene.

A pincér, aki az asztalukhoz lépett, nem csodálkozott a pároson. Látott ő már fán baglyot, biztosan gazdag a fószer, a lány meg kihasználja, gondolta, és felvette a rendelést. Katus mindeközben egy limonádét kért, utána egy somlóit, és le nem vette szemét róluk.

Gergely átnyúlt az asztalon, megfogta a lány puha, finom kezét, és hagyta, hogy elpihenjen az övében. Amióta nős volt, nem érintett más nőt, vagyis nem úgy. Fel se merült benne, de nem azért, mert vak volt, netán érzéketlen. Nem tartott igényt más nőre, még akkor se, ha azok fiatalok és üdék voltak. Bea rázta a haját, csavargatta, mesélt, és hagyta, hogy a játék úgy folytatódjék, ahogy megbeszélték. Hol nyafogott, hol okos tekintettel hallgatta Gergelyt, szóval bevetett minden trükköt, hogy látszólag elbűvölje. Csak akkor vette vissza a kezét, amikor megcsörrent a telefonja.

Katus megsemmisülten figyelte őket. Életében nem csalódott akkorát senkiben, mint élete párjában. No, persze, minden férfiban megvan a vadász, csak néha alszik, mormogta. Az azonban egy pillanatra se jutott eszébe, hogy Erikkel ő is hasonlóképpen flörtölt, hiába nem úgy tűnt. Bea, miután elintézte a telefont, belekortyolt az italába, és nekikezdett ráksalátájához. Gergely nem ivott, csak vizet, ami nagyon zavarta, de a tészta jólesett neki.  Legszívesebben hátrafordult volna, hogy megnézze, mit csinál a felesége, de Bea nem hagyta. Azt mondta, sokkal hatásosabb, ha végig úgy tesz, mintha nem tudná, mi zajlik mögötte. Desszertet is kértek, és amikor a pohárkrém megérkezett, a lány egy kanállal átnyújtott Gergelynek, aki somolyogva lenyalta a csokit, Katus már majd megveszett az idegességtől. Elővette a telefonját és felhívta a férjét.

 – Minden rendben? – kérdezte. – Volt valami rossz érzésem…

 – Semmi gond, ne aggódj. Jól vagyok. Megyek nemsokára.

 – És nyerésre állsz? – kérdezte az asszony gúnyosan.

 – Ahogy mindig! – hangzott a válasz.

Istenem, ravaszabbul hazudik, mint gondolta. Vajon közbe avatkozzon-e? Hogy nézne ki, ha jelenetet rendezne? Nem, ehhez ő nem adja a nevét. Inkább fizetett, és kioldalgott az étteremből. Hát ilyen a megcsalás, mondogatta. Eddig sose értette azokat a nőket, akik nem léptek le azonnal, ha kiderült. Most, amikor ő is a saját két szemével látta, kezdte elfogadni, hogy nem lehet azonnal dobni mindent. Elhanyagolta a férjét, ez már biztos. Tény, hogy évek óta alig jártak el kettesben, pedig tehették volna. Jól megvoltak otthon, és amolyan öregesen tévéztek, a kertet szépítették, és maximum színházba mentek évente egy-két alkalommal.

Amikor beszállt a piros törpébe, úgy döntött, változtatnia kell ezen. Nem a lánya élete a legfontosabb, azt majd ő megoldja, neki a sajátját kell rendbe tennie. A pofon, amit kapott, nagyobbat csattant, mint elképzelte.

 – Elment! – kiáltott fel Bea. – Biztos, hogy megérdemelte ezt az egészet? Kezdem egyre rosszabbul érezni magam. Nagyon szomorúnak tűnt.

A férfi megrántotta vállát. Kicsit már bánta ő is, de nem akarta bevallani.

 – Talán igen, talán nem. De a szóból nem értett. Most legalább van min rágódnia.

 – És ha kiteszi a szűröd, mire hazaérsz?

 – Nem, azt azért nem hinném, de ha bekövetkezne, akkor is ki tudnám engesztelni. Makacs asszony, de nem ostoba.

Bea elgondolkodott.

 – Azért, ha nem hisz neked, hívj nyugodtan. Segítek.

 – Bízom benne, hogy ismer eléggé, és nem fejszével a kezében vár az ajtó mögött.

 – Csak nem! – Ezen mindketten nevettek, de Gergely tudta, hogy Katus vehemensége még ezt is elbírná.

Miután ittak egy kávét, elköszöntek. A férfi még egyszer elmondta, hogy hálás, amiért talált valakit, aki ilyen hitelesen játszotta a szeretőjét. Bea bólintott, és már futott is a busz után, ami Zuglóba vitte a barátjához.

Folytatjuk…

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here