Vivien Leigh, a tündöklő szépség és tehetség

“1999-ben az Amerikai Filmintézet minden idők 16. legnagyobb színésznőjeként sorolta be Vivien Leigh-t, aki káprázatos szépségével mindenkit levett a lábáról. Bár ő maga nem sokra becsülte a szépségét, mert tudta, hogy múlandó, így az öregségtől se félt. Arra vágyott egész élete során, hogy elismerjék és díjazzák drámai tehetségét. Ez meg is történt, mert két Oscarral is dicsekedhetett, de emellett számtalan más díjat is besöpört, nem beszélve a közönség szeretetéről.”

1999-ben az Amerikai Filmintézet minden idők 16. legnagyobb színésznőjeként sorolta be Vivien Leigh-t, aki káprázatos szépségével mindenkit levett a lábáról. Bár ő maga nem sokra becsülte a szépségét, mert tudta, hogy múlandó, így az öregségtől se félt. Arra vágyott egész élete során, hogy elismerjék és díjazzák drámai tehetségét. Ez meg is történt, mert két Oscarral is dicsekedhetett, de emellett számtalan más díjat is besöpört, nem beszélve a közönség szeretetéről.

1913. november 5-én született az indiai Dardzsilingben, és az első olyan brit színésznő lett, aki Oscar-díjat nyert.

 
 

Tanulmányait egy angliai zárdában végezte, miután a család visszaköltözött a szigetországba. Ezekben az időkben szomorú és magányos volt, de nem sokkal később életre szóló barátságot kötött a Tarzan-filmek Jane-jével, Maureen O’Sullivannel. Már iskolai darabokban megmutatkozott tehetsége, és megtapasztalva a sikert, úgy döntött színészi pályára lép. A sors azonban másképp döntött, mert 19 évesen mégiscsak férjhez ment, hogy jó angol háziasszony és feleség legyen. Férje, aki jóval idősebb volt nála, amint az várható volt, nem támogatta színésznői ambícióit. Leigh Holman kifejezetten hasonlított a fiatal lány által csodált Leslie Howardra, ami szintén nagyban hozzásegítette, hogy igent mondjon a lánykérésre. Egy kislányuk is született, de Vivien nem bírt meglenni színház nélkül, így elvállalta Ophélia szerepét, amelyben jelentős sikert ért el.

Egy előadás után ismerte a kor egyik legnagyobb és legjóképűbb színészét Laurence Oliviert, és szerelemre lobbant iránta, miközben mindketten házasságban éltek. Kapcsolatukat folyamatos hullámzás jellemezte, amiben közrejátszott a férfi féltékenysége. Nehezen viselte azt is, hogy későbbi felesége hatalmas sikert aratott az Elfújta a szélben.

„Remélem, hogy egy dolog megvan bennem, ami Scarlettnek sosem volt: a humorérzék. Élvezni akarom az életet. Neki pedig szintén van egy olyan tulajdonsága, ami remélem, hogy nekem sosem lesz: a végtelen önzőség” – fogalmazott egyszer. Bármit is mondott, ez a szerep hozta meg számára a sikert, és a későbbiekben egyetlen filmjében se tudta túlszárnyalni. Olivier nem tudta feldolgozni felesége népszerűségét, bár tisztában volt tehetségével. Kapcsolatuk hatodik évében házasodtak csak össze, és egyre több veszekedés, kirohanás fűszerezte az elkövetkező éveket.

A színésznőt sokan hisztisnek és elviselhetetlennek tartották folyamatos hangulatingadozásai miatt. Akkor még nem tudták, hogy bipoláris zavar okozza mindezt, ezért őt is, mint sok más hírességet, elektrosokkal kezeltek a kor legfejlettebb vívmányait alkalmazva. Természetesen a kezelések nem segítettek, inkább rontottak állapotán.

Házasságuk a folytonos gyanakvás és irigység miatt zátonyra futott. Mindeközben el is vetélt egy forgatáson, aminek következtében idegösszeroppanást kapott. A rendezők között elterjedt, hogy nehéz vele dolgozni, és bár titkolni próbálta betegségét, a szerepek szép lassan elkerülték. A Lady Hamilton és a Leigh által igen kedvelt Waterloo Bridge azonban beemelte a legjobb színésznők sorába.

1947-ben találkozott Tennessee Williams A vágy villamosa c. darabjával, amelyről úgy érezte, mintha neki írták volna. Mindent megtett azért, hogy eljátszhassa Blanche Dubois-t.

„Kilenc hónapja játszom Blanche Dubois-t, és mostanra ő irányít engem. Tragikus figura, és én értem őt, de őt játszva őrületbe zuhanok” – nyilatkozta egykoron a Los Angeles Timesnak.

A színpad után a film meghozta számára a második Oscar-díjat.

Az egzaltált nő szerepe mintha valóságos lett volna mindennapjaiban is. Miután férje elvált tőle, élete utolsó éveiben John Merivale színésszel élt együtt, és remek kapcsolatot ápolt lányával és unokáival. Lánya sokáig nem tudta megbocsátani neki, hogy a színházat választotta helyette, de később rendezték a kapcsolatukat. A színésznő a magánéletében szívesen kártyázott, keresztrejtvényt fejtett, és három dologtól rettegett igazán: a repüléstől, a magánytól és a sértő kritikáktól. Mély depressziója se segítette az élet elviselésében.

1960-ban a Hírességek sétányán csillagot kapott, és nagyon fiatalon 53 évesen elhunyt tuberkulózisban. Hamvait az angliai lakóhelye közelében lévő tóba szórták.

Akik szerették, bizonyára sose felejtik el a mindenkori Scarlett O’Harát, akinek szenvedélyessége, akaratereje és céltudatossága sok nő számára példaértékű lehet, bár a a karakter önzése és kíméletlensége már nem annyira.

A gyönyörű, fehérruhás lány képe, aki Tara oszlopai előtt fut apja elé, valószínűleg minden mozirajongó emlékezetébe bevésődött, ahogy a film csókjelenete is a sármos és lehengerlő Clark Gable-lel.

 

Kép forrása: Pinterest

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here