Filmajánló: Hogyan tudnék élni nélküled? 2.

A Hogyan tudnék élni nélküled? második része már önmagában is különleges vállalkozás, hiszen egy olyan első film nyomába kell lépnie, amely ritkán tapasztalható szeretetet és lelkesedést váltott ki a magyar közönségből. A folytatásokkal szemben mindig nagyobb az elvárás: nem elég megismételni a sikert, újra meg kell teremteni azt a bizonyos varázslatot, amely miatt a nézők először beleszerettek a történetbe. Ennek a világnak valóban van varázsa. A Balaton, a kilencvenes évek hangulata, Demjén Ferenc dalai, a fiatal szereplők lendülete és az a fajta romantika, amelyben még jelentősége van egy pillantásnak, érintésnek, és olyan érzelmi közeget teremt, amelyhez jó visszatérni.

A film legnagyobb értéke azonban nem pusztán a nosztalgia, hanem az az életöröm, amely a történet egészét áthatja. Miközben a szerelemről mesél, valójában a fiatalság megismételhetetlenségéről, a barátságok erejéről, az elszalasztott és megragadott lehetőségekről is beszél. Arról a korról, amikor még minden nyár végtelennek tűnt, és egyetlen dal képes volt örökre megőrizni egy arcot, egy csókot vagy egy boldog délutánt.

 
 

Ha valakit különösen érdemes kiemelni a folytatásból, az kétségtelenül Marics Peti. Nem azért, mert eleve népszerű, és remekül énekel, vagy mert olyan természetes színpadi kisugárzással rendelkezik, amelyet nem lehet megtanítani, hanem azért, mert Gábor szerepében megmutathatja, hogy a közönségkedvenc énekes mögött egy figyelemre méltó színészi tehetség is rejlik. Marics nem akar mindenáron színésznek látszani, nem erőlteti a poénokat, és nem próbálja eljátszani azt a könnyedséget, amely eleve a személyiségének része. Rendkívül jó ritmusérzékkel bánik a humorral, van benne vagányság, önirónia és valami megkapóan fiatalos szemtelenség, amely miatt szinte lehetetlen nem szeretni. Hihetetlen jellemfejlődésen esett át a karaktere és ez még inkább javára vált.

Különösen figyelemreméltó, hogy nem veszíti el Gábor eredeti karakterének szerethetőségét. A humor megmarad, de mögötte egyre több emberi tartalom jelenik meg. A néző egyszer csak azon kapja magát, hogy már nem csupán nevet ezen a fiún, hanem drukkol neki, megérti, és egy kicsit meg is hatódik tőle. A Jeles Bálint által alakított kis Petivel közös jelenetei különösen fontosak ebből a szempontból. Kettejük játékában kiválóan érvényesül a humor, miközben a történet lehetőséget ad arra is, hogy Gábor egy egészen másik oldalát ismerjük meg.

Márkus Luca a folytatás másik különösen erős szereplője. Kata már az első részben is határozott, temperamentumos, olykor makacs, de nagyon szerethető karakter volt, a második film azonban lehetőséget teremt arra, hogy a színésznő jóval összetettebb személyiséget mutasson meg. Kata már nem az a lány, aki minden problémára azonnal tudja a választ. A felnőtté válás vele is megtörtént, és ez bizonytalanságokat, csalódásokat hozott számára. Marics Petivel alkotott párosa a film egyik legerősebb kapcsolata. Kettejük között remekül működik a dinamika: az összecsapások, a humor, az egymás iránti vonzalom és a ki nem mondott érzelmek egyaránt életszerűvé teszik a kapcsolatukat. Egyáltalán nem véletlen, hogy a folytatásban sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak, mint korábban.

Ember Márk Gergője viszont továbbra is a film egyik legfontosabb érzelmi támasza. Van benne valami klasszikusan romantikus hősiesség, amely manapság ritkaságnak számít az életben: egyszerre férfias, érzékeny, szenvedélyes és esendő. A folytatásban Gergő Londonból tér haza, és vele együtt visszatérnek azok az érzések is, amelyeket talán sikerült egy időre háttérbe szorítania, de végleg elfelejtenie már nem. Ember Márk legnagyobb erénye, hogy énekesként és színészként is hitelesen képviseli ezt a romantikus világot. Amikor megszólal egy Demjén-dal, nem csupán egy jól képzett hangot hallunk: a dal a karakter történetének, érzelmeinek folytatásává válik.

Törőcsik Franciska Eszter szerepében azt a visszafogottabb, finomabb színészi jelenlétet ábrázolja, amely remek ellenpontja a film lendületesebb, harsányabb karaktereinek. Eszter és Gergő története a folytatásban is fontos érzelmi kérdéseket vet fel. Vajon mit kezdhetünk egy régi szerelemmel, ha közben megváltozott körülöttünk az élet? Lehet-e ott folytatni valamit, ahol évekkel korábban félbeszakadt?

Kirády Marcell és Kovács Harmat  – Csabi és Betti esküvője a folytatás egyik központi eseménye, és ez a páros ismét rengeteg humorral, kedvességgel és bájjal gazdagítja a történetet. Kirády Marcell különösen jól formálja meg a kissé esetlen, de tiszta szívű Csabit, akinek szerethetősége éppen abban áll, hogy nem akar tökéletesnek látszani. Kovács Harmat Bettije ezzel szemben lendületes, határozott és temperamentumos, így kettőjük kapcsolata remek lehetőséget kínál a vígjátéki helyzetek kibontására.

Külön említést érdemel Jeles Bálint, aki Peti szerepében üde, szerethető színfoltja a filmnek. Vagánysága, életrevalósága és humora mellett, jelenléte a felnőtt szereplők életében is változásokat indít el. A kisfiú és Marics Peti közös jelenetei a folytatás legszórakoztatóbb pillanatai közé tartoznak.

Lehet beszélni a színészekről, a rendezésről, a romantikáról, de egyvalamit nem szabad elfelejteni: ez a film Demjén Ferenc dalai nélkül egészen más lenne. Ezek a szerzemények generációkat kötnek össze. Aki fiatalon hallotta őket, annak emlékeket idéznek fel, aki pedig most találkozik velük először, annak megmutatják, miért tudnak évtizedeken át élni bizonyos dallamok és szövegek.

A Hogyan tudnék élni nélküled? 2. pontosan az a fajta film, amelyre időnként mindannyiunknak szüksége van. Nem szégyelli, hogy boldoggá akar tenni bennünket. Nem hajt az Oscarra, de nem is ez a dolga. Megnézve talán egy ideig mosolygósabban látjuk a világot, és ez sem utolsó dolog.

 

Oktatás és nevelés területén dolgozom, de minden szabadidőmben írok. Szeretek belesni a hétköznapok függönye mögé és közben keresem az embert, a nőt a jól legyártott álarcok mögött. Néha meséket is írok, de gyakrabban novellákat, cikkeket és apró vicces történeteket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here