Nem tudom, ki hogy van vele, de itthon lenni jó! Ezt bátran kijelenthetem. Nagyon szép minden, amit látok. Igaz, hogy jeleznem kell, ha unom az ágyat, de szerencsére anyukám mindig a közelben van és még sírnom sem kell nagyon, máris felvesz. Megmutatja nekem a falon a képeket, a szekrényben a ruhákat és a játékokat is, amik rám várnak, ha nagyobb leszek.
Én nem tudom, mikor leszek nagyobb, de már nagyon várom, mert rengeteg színes valami van a sarokban, amikhez sehogy sem férek oda. Egyelőre hiába nyúlok értük, mind elérhetetlen. Ezért kapálózom a lábammal és a felettem lógó puha dolgokba rúgok, amekkorát csak bírok. Azok szállnak, pörögnek és nagyon viccesek. Ilyenkor hangosan nevetek, de anyukám is, aki közli, hogy elképesztően édes vagyok. Ettől elpirulok én, a nagyon édes, majd valami melegség keletkezik a szívem körül, amit nagyon szeretek. Szeretnék pár szó szólni a szakállas fickóról is, aki biztosan itt lakik, mert minden este bejön hozzám, felvesz és szúrós arcát a mellkasomhoz dörgöli. Ez csiklandoz engem, és még hangosabban nevetek, amit ő nagyon szeret. Csak azt nem díjazza, ha bekakilok. Ilyenkor messzire eltart magától és hívja az anyukámat, mert szerinte ő jobban boldogul velem.
Tegnap este azonban nemcsak csikizett, meg beszélt hozzám azon a fura mély hangján, hanem közölte, hogy szeretne megfürdetni, elvégre ő is részt akar venni az ilyesmiben. Anyukám erre hangosan kacagott és közölte, hogy ő nem bánná, ha a pelenkázásban is ennyire részt akarna venni. De a férfi erre csak morgott valamit.
Amikor elkészült a fürdővizem, anyukám fölém hajolt és azt mondta, vár engem egy kis meglepi, azzal kezdett is kicsomagolni. Fáztam, ezért azonnal legörbült a szám. A fürdés amúgy sem a kedvencem, a buborékok kissé megijesztenek. Erre jött a szakállas fickó és azt mondta, tündérke, most pedig lubickolni fogsz apukával. Szóval ő az apukám. Most már így fogom nevezni, habár anyukám azt mondja rá, hogy Gábor meg, hogy drágám. Lehet, hogy egyszer majd én is így fogom szólítani? Nem tudom, ezeket a dolgokat még meg kell tanulnom.
Amikor megláttam a sárga kis kádamat, arra gondoltam, remélem, erősen tart engem ez a fickó, bocsánat az apukám, mert nem szeretnék a buborékokban elmerülni.
Kép forrása: Pinterest
