péntek, július 4, 2025
Kábultan szédelgett ki az ajtón. Üres volt teste, lelke, de legüresebb a múltja lett. Pedig nemrég telt meg halott titkokkal, mégse érezte, hogy jól van ez így. Mi lett volna jó? Nem biztos, hogy szüksége volt ezekre a titkokra....
Gyerekként nem sok dolgot tudtam a világról. És ez jó volt. Nemcsak akkor, hanem visszagondolva utólag is. Azt mondták nekem, hogy szörnyek laknak a szekrényben, az ágy alatt, alig várják a sötétet, hogy előkúszhassanak és megegyenek. Olykor nem is...
Ha leírom, hogy pusztába kiáltott szónak érzem az összes cikket, amit a gyerekekkel kapcsolatban, az iskolával összefüggően írnak mostanában, akkor azonnal rám sütik, hogy kiégett vagyok. A pozitív gondolkodás, meg a remény, meg a nem mindenki egyforma azonnal leszedi...
(József Attila utáni áthallással…) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány. Lelkes és rajongó volt, majdnem minden húsz év körüli fiatal. Tele volt álmokkal, reményekkel, amelyek nagyon távolinak tűntek. Megszokott élete keretek közé szorította, és nem engedte kitörni....
Minap újra meg újra előjött a címlapokon a szabad szoptatás témája. Már nagyon sok cikk látott napvilágot e témában, de a mostani arról szólt, hogy valahol a demokráciájáról messze földön híres Amerikában egy istentiszteleten megkérték a szoptató anyát, hogy...
A házi feladat tulajdonképpen mindenkiről szól, aki valamilyen módon részese a mai oktatásnak. Elsődlegesen persze a gyerekről. Évtizedek óta folyik a vita arról, kell-e, van-e értelme, és ha van, akkor mennyit érdemes adni. Azok, akik a házi mellett teszik le...
Gyakorló anyukák és apukák erre felsóhajtanak és legyintenek. Olyan, mint  UFO-val találkozni: mindenkinek van egy klassz kis sztorija, de senki nem hiszi el, hogy megtörtént. Úgy tenni, mintha a gyerekkel nyaralnánk, nem létezik. Mindegy, hogy hány van, mármint csemete. Azt...
Húsz éve ugyanígy ült a parton. A Duna nem változott sokat, lusta volt és koszos, ahogy mindig. A part menti sziklákra hömpölygött a műanyagflakon száraz ágakkal és más hulladékkal egyetemben. Nem volt benne semmi romantikus. Ha Strauss így látta...
Vasárnap este már sajgó lábakkal várta a nap végét, mert másnap szabadnapos volt. Kitalálta, hogy semmi mást nem tesz, mint a parton hever és olvas, meg eszik, de nem olyasmit, minden nap, hanem megkóstol valami szokatlant. Már csak fél...
Elgondolkodtál már azon, hogy mennyit adsz? Bármit teszel, érzel, természetesnek tűnik, sokszor észrevétlen marad. Ha jó vagy, ha talpon maradsz szélben, esőben, ha nem dönt le egy nagyobb vihar sem, senki nem veszi észre. Ha süt a nap, zöldellnek a...
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb