Az az este…Zsuzsó nem is tudta, hogy boldog legyen vagy sírjon. Meseszerű volt. Minden egy varázslattal, a ruhával kezdődött, és a valódi Hamupipőke mese kelt volna életre, ha a lány tényleg mostoha körülmények között indult volna a bálba. Erről...
A hang ismerős volt. Régen nem volt ennyire mély és öreges, mint most. Akkor még a fiatalság szele járta át. Megrázkódott. Az emlék feléledt.
A sáros utcán rohantak, öccse megcsúszott a lehullott leveleken és elesett. Ettől még jobban megijedt. Anyja...
Úgy döntöttem, bemegyek az irodába, ott töltöm az estét. Van dolgom bőven, aztán majd alszom a kanapén, és reggel kitalálom, hogyan tovább. Beszéltem az öcsémmel, akiről nem hallottam már vagy fél éve. Azt mondta, majd rájövök, hogy tévedtem, és...
Levente menekül. Megfutamodik az első komolyabb problémánál. Nem azt ígértük egymásnak, hogy kitartunk? Nem arról szól a szerelem, hogy jóban-rosszban? Én nem értem őt. Persze, értem, de mégsem. Most miért kellett úgy döntenie, hogy elmegy? Tisztában vagyok a támadásokkal,...
Az új lakók három hónapja költöztek be. Ideális párnak tűntek egy kisfiúval és egy kislánnyal. A fiú lehetett vagy hatéves, a húga pedig alig kettő. Mindketten szőkék voltak, fehér bőrűek és ritkán mosolyogtak.
Liza nem foglalkozott velük, a panelház negyedik...
Május lett. Vad és szertelen május. Zsuzsó arcán mind többször jelent meg mosoly, ami nem utolsó sorban annak volt köszönhető, hogy a város befogadta őt, és ő is Milánót, hiszen nem volt egy olyan pillanat se, amit ne élvezett...
Két dolgot utálok nagyon: ha a férfi öreg és szőrös. Na, jó, hármat: ha kövér. Mert ha adva van a nő, aki vékony, ápolt, hajlékony és bevállalós, akkor legyen hozzá hasonló a férfiember is, leszámítva a hajlékonyságot. Abból engedek.
Harmincnégy...
Minden elromlott. Mintha egy ház, ami úgy, ahogy állt volna, földrengés áldozata lesz, de a falak még akkor se dőlnek, le, majd villám csap bele, és a végén belerohan egy száguldó kamion. Amit Zoé művelt, kritikán aluli. Értem én,...
Amikor apánk beteg lett, nem tudtuk, mennyire súlyos állapotban van. Mindig kemény, makacs ember volt, a betegséggel szemben se mutatott engedékenységet. Eszünkbe se jutott, hogy valami vagy valaki legyőzheti, hiszen örök harcosnak láttuk. Hogy a sors keze durvább-e vagy...
Minden nap hosszú percekig figyelte a macskát. Látta, hogy úgy hat óra tájt fürgén felugrik a hokedlin lévő párnák tetejére és vár. Egy szfinx méltóságával bámul ki az ablakon, majd fél óra elteltével megy a dolgára.
Két hónapja tartott ez...
