hétfő, szeptember 15, 2025
Enikő megtántorodott, amikor a vizsgálat befejeződött. A nővér megfogta a karját, és lesegítette abból a szörnyűséges székből. Megkérdezte, kér-e vizet. Nem kért. Nem vizet akart volna, hanem az öt perccel ezelőtti reményt, annak biztos tudatát, hogy minden rendben lesz. Az...
– Egyszer volt, hol nem volt – kezdi a mama pontosan úgy, mint gyerekkoromban. – Volt egyszer egy szeleburdi lány, aki azt hitte, az övé a világ. Szép volt a maga nemében, nem kimagasló szépség, de hosszú fekete haja...
Gyere, ülj ide és mesélj! Kérlek, ne hazudj, csak mondd ki, amit érzel. Nem akarom hallani, hogy minden csodás, mert a szemed mást mondd. Ha az arcodba nézek, nem boldognak látlak, hanem keserűnek. Úgy gondolod, nincs közöm hozzá? Meglehet, de...
Gyorsan ment a szétköltözés, mert Roland két héten belül talált egy garzont, és mire Zorka észbe kapott, már nem is laktak együtt. A válást fél éven belül kimondták, és olyan jelentéktelen eseménynek tűnt, mintha nem lettek volna mögöttük évek.   Csak...
Hány meg hány alkalommal mondják nekünk ismerőseink, barátaink, ha sikeresek vagyunk, vagy kiállunk magunkért, hogy jó nekünk. Pláne, hogy könnyű. Vajon miért? Mintha mindenkinek könnyebb lenne, mint annak, aki megdolgozott érte! Annyira szeretjük hinni, hogy körülményeink áldozatai vagyunk, és ami...
Vannak olyan szerelmek, amelyekről a költők írnak? Vajon lehet úgy szárnyalni, ahogy versekben? Nem, talán ilyesmi nem létezhet, mert az ember lelke nem bírná el. Ha repülne, mi maradna belőle a földön? Hogy adhatná át magát a mindennapoknak? Ilyesmi képtelenség,...
Kábultan szédelgett ki az ajtón. Üres volt teste, lelke, de legüresebb a múltja lett. Pedig nemrég telt meg halott titkokkal, mégse érezte, hogy jól van ez így. Mi lett volna jó? Nem biztos, hogy szüksége volt ezekre a titkokra....
Gyerekként nem sok dolgot tudtam a világról. És ez jó volt. Nemcsak akkor, hanem visszagondolva utólag is. Azt mondták nekem, hogy szörnyek laknak a szekrényben, az ágy alatt, alig várják a sötétet, hogy előkúszhassanak és megegyenek. Olykor nem is...
Ha leírom, hogy pusztába kiáltott szónak érzem az összes cikket, amit a gyerekekkel kapcsolatban, az iskolával összefüggően írnak mostanában, akkor azonnal rám sütik, hogy kiégett vagyok. A pozitív gondolkodás, meg a remény, meg a nem mindenki egyforma azonnal leszedi...
(József Attila utáni áthallással…) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány. Lelkes és rajongó volt, majdnem minden húsz év körüli fiatal. Tele volt álmokkal, reményekkel, amelyek nagyon távolinak tűntek. Megszokott élete keretek közé szorította, és nem engedte kitörni....
- Advertisement -
46,301RajongókTetszik
13,262KövetőKövetés

Legfrissebb