"Testét átjárta az izgalom. Alig várta, hogy becsukódjon mögöttük az ajtó, és eltűnhessenek a világ szeme elől. Nem volt már fontos sem a nyakék, sem a biztonság. Egy férfi és egy nő lettek csak, akikben fellobbant a vágy."
A sorozat...
"– Úgy hiszem, ha Odett kisasszony összerakja a legszükségesebbeket, indulhatunk is.
A lány már ott sem volt. Szélsebesen pakolni kezdett és az arca ragyogott az örömtől."
A sorozat többi részét itt olvashatod
Odett még életében nem pakolt össze ilyen gyorsan egy-két napra...
"– Édesanyám tudna ebben segíteni.
– Rendben! Menjünk is azonnal. Szólok a társamnak, hogy kísérjen el bennünket. A nyakéket is el kell juttatnunk a tulajdonosához. Nem hiszem, hogy hálátlan lesz.
– Mehetünk?
Odett bólintott és csillogó szemmel karolt újra Miklósba, aki csodálkozva...
"Amikor kinyitotta a bérház méretes fakapuját, rossz érzés kerítette a hatalmába. Kázmér bácsi nem ült a helyén, pedig beszélni szeretett volna vele. Alig bírt már szívdobogásával, mert a rossz sejtés percről percre jobban eluralkodott rajta. Szedte a lábát a...
Valami volt a levegőben, ami már napok óta zavarta. Úgy érezte, új idők szele kezd fújni, és ez az új szél, most nem jó változást hoz magával.
Mégsem akart ijedt öregasszonynak tűnni, ezért erőltetetten elmosolyodott, és csak ennyit mondott:
– Talán...
Átölelte a lányt és mindketten hallgattak. Az asszony a régi, csinos férfira gondolt, aki fél falu szívét elcsavarta, Odett meg arra az emberre, aki apró falovakat farigcsált neki kiskorában. Mintha ez egy másik életben lett volna.
Aztán kibújva anyja karjai...
– Azt hiszem, kérek még egy kávét, és utána kérem, mondjon el mindent részletesen. Volt már részem pár ilyen ügyben, de még soha találkoztam ilyen csinos szemtanúval.
– Ne hozzon zavarba! Inkább figyeljen! – mondta szigorúan Odett. – Közben játékosan nevetett a...
Mindig azzal jött mindenki, hogy ez egy nehéz év. Az volt, de melyik nem az? Vili nagyon unta már a nyavalygást. Sosem volt könnyű az élete, talán nem is tudta, mit jelent a szó. Apja még születése előtt lelépett,...
Odett az összes papírt az ékszerrel együtt a komód alsó fiókjába süllyesztette és néhány párnahuzattal letakarta. Eldöntötte, anyját egyelőre nem avatja be, gyenge a szíve, minek idegeskedne feleslegesen. Kibontotta hosszú, lágy hullámos haját, és hagyta, hogy szétterüljön a párnán,...
Csak nyaranként találkoztak. Nyolc éven keresztül két hétre. Megélték a tizennégy napot és éjszakát, utána hazamentek. Laura a férjéhez, Vili pedig a feleségéhez, akit már a házasságkötésük napján sem szeretett. Egyikük sem mondta, hogy jó lenne elválni, mert a...