A szex legyen egyszeri, semmitmondó vagy szenvedéllyel és szerelemmel teli, a legintimebb dolog két ember között. Reagálhatunk a másik testére lelkére ezerféleképp, mégis jelentése van a számunkra, abban az esetben is, ha nem jól sikerült, vagy épp megjátszottuk, hogy élvezzük, de akkor főképp, ha elmerültünk benne minden porcikánkkal, rezdülésünkkel. Érdekes módon, ez a terület továbbra sem válik a gyerekkel való kommunikációban egyszerűbbé. Ha beszélni kell róla, feszengünk, toljuk házastársunkra, párunkra. Kényelmetlen megkérdezni a gyereket, aki a szemünk láttára cseperedik, hogy mit tud a dologról, kíváncsi-e valamire. A gyerek tulajdonképpen mindenre az, ami a szexszel kapcsolatos, de még kérdezni se tud pontosan, mert nem érti a fogalmakat.
A magyar nyelv, akármennyire szép, szinonimákban bővelkedő, a szeretkezéssel kapcsolatban kétféle csoportba osztja a meghatározásokat. Vagy közönséges, becsmérlő, abszolút degradáló szavakkal illeti, amelynek mögöttes tartalma azt sugallja, hogy a szex piszkos dolog, vagy szakszavakat használ. Ugyanez vonatkozik a nemi szervekre. Vagy vulgáris a férfi, női nemi szerv említése, vagy gyermekded. Sokan a szájukra se akarják venni, mások pedig előszeretettel alkalmazzák a káromkodások során.
Ettől függetlenül a cselekvés és a hozzá tartozó nemi szervek léteznek, köszönik, jól vannak, és ha mi nem is akarjuk őket említeni, majd megteszi millió ellenőrizetlen oldal a neten, hirdetések sora, amely során a gyerek akarva-akaratlanul szembesül pénisz- és mellnövelők alkalmazásának lehetőségével.
Nem lehet kibújni a szülői felelősség alól, amelyben benne kell lennie a szexről való tájékoztatásnak. A mai gyerek legfőképp a világhálóról értesül mindenről, miközben a szülő hátra dől, mossa kezeit, hisz rendben van ez így. A pornó azonban nem szeretkezés. Miért káros, ha a gyerekünk az ott szerzett tudással halad tovább? Nem mellesleg, milyen ostoba dolog, hogy bár a filmeket ellátják 16-os, 18-as karikákkal, mondván, figyelmeztetnek, a pornóoldalakon elég csak rákattintani az elmúltam 18 évesre és már nyílnak is. Mindkettő hamis, álszent, pontosan tudjuk, hogy azért, mert valami átlépte a felnőttkor küszöbét, nem lett érett, és a filmek besorolása sem korlátoz manapság senkit semmiben.
Azok az oldalak, amelyek gyerekünk látókörébe kerülnek, érzelemmentesek, mármint ami a pozitív érzelmeket illeti. Az azokban szereplő nők és férfiak csakis az aktussal törődnek, és azt a téves képet közvetítik, hogy nem kell figyelmesnek, kedvesnek és felkészültnek lenni, elég, ha meztelenre vetkőzik az ember. Nincs bennük tartás, félelem, nem közlik, hogy a szex következményekkel jár. Pedig bőven vannak valódi fizikai és lelki következményei. Az érintés, a másik testének felfedezése nem érzelemmentes tevékenység. Sokaknak a levetkőzés is gondot jelent, mert a mai ember énképe közel sincs rendben. Ha a gyerek pornót nézve szembesül először a szeretkezéssel, akkor azt hiszi, hogy az a természetes. Nem beszélve a pozitúrákról, a lehetőségek tárházáról, a testek eldobhatóságáról és kihasználhatóságáról. A szeretkezés lelki aspektusa elveszik, fel se merül bennük, mit jelent, ha valaki nem áll rá készen, ha nem olyan „ügyes”, ahogy a filmeken.
Mit tehet a szülő? Amikor zavartan, elpirulva leül beszélgetni a gyerekével, nem a Káma-Szútrát kell átlapozniuk, de lehetőség szerint válaszolnia kell a kérdésekre. A majd megtudod, rá fogsz jönni később-válasz nem vall érettségre. Ki lehet azt mondani, hogy akkor érdemes ezzel foglalkoznia, ha lelkileg készen áll. Ha az adott fiúval vagy lánnyal való kapcsolata ebben teljesedhetne ki. Semmit nem kell siettetnie, mert ez nem verseny, még akkor sem, ha barátai ezzel dicsekednek. Senkit nem érdekel a világon, hogy ő mikor, kivel és hogyan csinálja, csak legyen benne öröme. A másik testének felfedezése, a szerelem érzésének elhatalmasodása segíteni fog neki elboldogulni. Azt kell megtanítanunk, hogy nem szabad engednie a zsarolásnak, a test nem árucikk, amit használnak, majd, ha feleslegessé válik, eldobnak.
Természetesen a legfontosabb a védekezés. Sok mai lány, bármilyen hihetetlen, nem tudja, hogy teherbe eshet az első alkalommal is. Egymásnak ellentmondó információkat hallanak, és a tévedés következményét nem könnyű megélni. Nemcsak a lányokat kell felvilágosítani arról, hogy ha nem figyelnek, ha engednek a rábeszélésnek, zsarolásnak, akkor nem biztos, hogy megúszhatják a terhességet. A velem nem fordulhat elő-mondat nem alkalmas a védekezésre. A fiúknak is ugyanúgy kellene tudniuk, mit tesznek, és bár hajlamosak vagyunk velük kevésbé foglalkozni, vagy csak somolyogva legyinteni, és hagyni, hogy tegyenek bármit, felelősséggel tartozunk azzal, hogy elmondjuk, milyen utóhatása lehet a szexnek, amelyet esetleg jó játéknak gondoltak.
Bármilyen kellemetlen, a szülő feladata elmondani mindezeket, és hiába menekülne a kamasz, és lélegezne fel az anya vagy apa, később, ha probléma adódik, már nem menekülhet el azzal, hogy homokba dugja a fejét. A védekezés lehetőségei adottak, és ha tetszik, ha nem, élni kell velük, különben kitesszük lányunkat egy abortusznak, vagy netán szülésnek abban a korban, amikor még teste, lelke felkészületlen erre. A megcsinálta, viselje a következményeit-hozzáállás csak arra jó, hogy a kétségbeesésbe kergessük, vagy magukra hagyjuk és rettenetes dolgok megtételére sarkalljuk őket.
A szülői felelősségvállalás ebben is nagy szerepet játszik. Lehet úgy beszélgetni, hogy nem részletezünk mindent a tízéves gyerekünknek, de később egyszer-egyszer válaszolunk a kérdéseire, elmondjuk nekik, mit jelent a szüzesség elvesztése, netán mesélünk a magunk érzéseiről, az alkalom részletezése nem fontos, nem ezt várja a kamasz. Viszont sokat segít neki, ha megtudja, hogy szülei is hasonló félelmekkel, gondokkal küszködtek. A legtöbb, amit tehetünk, hogy azt kérjük tőlük, forduljanak hozzánk, legyenek bizalommal felénk, és soha nem hajtjuk el őket azzal, hogy kérdezd meg a barátaidat, vagy nézd meg Google-on. Álinformációk és félrevezető képek, tettek sokaságától kímélhetjük meg magunkat és őket is, ha őszintén, akár pirosló arccal leülünk beszélgetni kiskamasszal. Nem leszünk ezáltal kevesebbek, sőt.
Ne hagyjuk gyerekeinket magukra ezekkel a nehéz kérdésekkel, főleg azzal a felkiáltással, hogy az én gyerekemet ez nem érdekli, kicsi még. Meglepődnénk, ha tudnánk, mekkorát tévedünk. Egy szülő se ismeri igazán a saját gyerekét, hiába hiszi. Főleg, ha az a tinédzserkorba lép. Előzzük meg a bajt, ha csak tehetjük.
Kép forrása: Pinterest
