Ponyvafüzetek és versek főszereplőjévé vált. Képét árulták az alföldi településeken. Titokzatos, romantikus szerelmesnek tartották. Pedig hidegvérű sorozatgyilkos volt, nem is akármilyen. Még esküvőjére igyekezve is kioltott egy életet.
Gyömbér Pál törvénytelen gyermekként látta meg a napvilágot 1859-ben. Anyjával, Ágnessel tanyáról tanyára vándorolva éltek, a kisfiú így szerető, elfogadó légkör nélkül, iskolát nem látogatva, írástudatlanul cseperedett fiatal férfivá. A fizikai munkát nem szerette, viszont annál hevesebben rajongott egy Pap Erzsébet nevű lányért, akinek öt éven át udvarolt. Erzsébet viszonozta a közeledését, így Gyömbér, hogy lenyűgözze őt, mindent elkövetett… és itt kezdődtek a tragédiák.
Első gyilkosságát 1888. február 19-én követte el: rátámadt egy idős házaspárra, akik befogadták őt éjszakára. Az idős férfi meghalt, vak felesége azonban túlélte a támadást. Ezt követően az immár gyilkosnak számító férfi egy szentesi nőhöz került közel, akiről az a hír járta, hogy szép summát spórolt meg, melyből kocsmát akart nyitni. Így Balázs Borbála élete is csúf véget ért: Gyömbér megölte őt egy baltával. Megtalálta a 280 forintot érő takarékkönyvet is, viszont, mivel analfabéta volt, nem tudta, mit tart a kezében, így eldobta a nagyértékű papírt. Az innen rabolt ékszerekkel Gyömbér másnap megajándékozta hőn szeretett jegyesét, Erzsébetet.
1888. november 10-én kezet emelt szállásadóira, a Tisóczky-házaspárra, mert azt sejtette, hogy náluk jelentősebb összeget, 300-500 forintot találhat. A kocsmát üzemeltető, amúgy matt részeg házaspár mindkét tagjával baltával végzett. November végén aztán elindult, hogy elvegye feleségül Pap Erzsébetet, de útközben még megölte a tanyájában egyedül tartózkodó Vincze Rókusnét. A nőt először baltával, majd mángorlóval ütötte, végül pedig a holttestet befektette az ágyába. Némi pénzt, egy ünneplő öltözetet és egy pár csizmát vitt magával. Ebben a ruhában jelent meg az esküvőjén, a lopott pénzből pedig kifizette az esküvői szertartást.
Az ifjú férj nem nyugodott le: egy újabb rablógyilkosságot kísérelt meg, (pénzt és élelmet követelt egy idős asszonytól) de ezúttal lebukott, és egy hajtóvadászat során elfogták. A szegedi Csillagba szállították. Pere 1889. augusztusában kezdődött. Gyömbérnek fogalma sem volt róla, hogy az életével játszik. Biztos volt benne, hogy egy-két év börtönnel megússza a sorozatgyilkosságot, így szinte dicsekedve számolt be a tetteiről. A teljesen higgadtan nyilatkozó férfi védőjének már csak egy lehetősége maradt: megpróbált Gyömbér elmeállapotára hivatkozva enyhítést kérni, de a vádlott túlságosan összeszedetten vallott önmaga ellen, így a felmentési kísérlet dugába dőlt. Gyömbért minden vádpontban bűnösnek találták, és halálra ítélték. 1890. április 2-án végezték ki, és a szegedi dorozsmai úti rabtemetőben temették el.
fotó: Internet
