A barátnőd most kapott fizetésemelést. Szívből gratulálsz neki, közben meg belül éget az az undok érzés. Valójában nem is annyira örülsz. Irigy vagy.
Persze nem tőle sajnálod, csak jó lenne, ha veled is történne már valami jó. Te is megérdemelnéd a sok túlóra után.
Olyan másfél éve vettem fel újra a kapcsolatot egy régi barátnőmmel. A szerencsétlen, saját árnyékától is megijedő lánykából határozott, erős nő lett. Ujjongva mesélte, hogy végre szerelmes, nemsokára összeköltöznek a párjával. Villámgyorsan lement az esküvő, és szinte parancsszóra jött a gyerek is. Ettől függetlenül a férfiak még természetesen imádják, de egyébként is rengeteg barátja van. Jah, és most tette le a jogosítványát. Annyi energia áradt belőle, amennyit nekem egy év alatt sikerül összevakarnom.
Én meg csak hallgattam és bólogattam nagy bociszemekkel. Akkoriban kissé bizonytalan voltam a kapcsolatomban, barátaim meg… hát, mondjuk kettő, azok is távol, az ország másik végén. A jogosítvány már nekem is régóta motoszkált a fejemben, de gyakran már attól is rosszul leszek, ha az anyósülésen kell utaznom.
Egy szó mint száz: a gratulációm nem volt teljesen őszinte. És emiatt elég sz@rul éreztem magam.
Azóta viszont rájöttem, hogy ez az érzés tök normális. Meg egyébként is, nem igazán lehet vele mit kezdeni. Szó sincs arról, hogy a másiktól sajnálod a sikereit. Ráadásul az érzéseket nem lehet kordában tartani, azok csak úgy vannak, és kész. Nem mondhatod a szívednek azt, hogy oké, akkor most nem leszek irigy.
Csak hogy megnyugtassalak: az irigységnek általában vajmi kevés köze van az adott személyhez. Ha kicsit mélyebbre ásol, rá fogsz jönni, hogy egyszerűen csak fáj, hogy te még nem kaptad meg azt, ami neki már az élete része. Nem ellene irányul. Ezért vagyunk egyes jó hírekre érzékenyebbek. Komolyan örültem annak, hogy anyai örömök elé néz, hiszen nekem még eszem ágában sincs lebabázni. Amikor viszont a mindent elsöprő szerelemről beszélt, már felhúztam a szemöldökömet. Nem mintha a párommal nem lenne jó kapcsolatunk, de mi már beálltunk afféle takaréklángra.
Egyébként meg ez az érzés még akár a személyiséged fejlődését is szolgálhatja. Lehet, hogy eddig észre sem vetted, mennyire nagyon vágysz már egy új autóra vagy egy fizetésemelésre. Az, hogy neki sikerült, neked meg még nem, két külön dolog. Legalább elkezdhetsz gondolkodni azon, hogyan változtass!
Lényeg a lényeg: az érzésen úgysem fogsz tudni változtatni, az irigység mindig felüti a fejét. Az a nem mindegy, hogy kezdesz-e ezzel valamit.
