Édesapa!
Megkaptuk a leveled, és szomorú is lettem utána. Tudom, hogy ott hagytunk egyedül, azt is jól tudom, hogy haragudtál ránk, de bízom benne, hogy egyszer elfogadod a döntésem. Ahogy mondtad, felnőtt vagyok. Ne feledd, te neveltél, te oktattál, tehát amivé lettem, ahhoz neked is közöd van.
Olvasd el az előző részt!
Unokáid jól vannak. Sokkal könnyebben beilleszkedtek, mint gondoltuk. Mindkettő iskolás lett, ami Petinél nem a legjobb indulás volt, de beleszokott. Emlegetnek téged mindketten és szó sincs arról, hogy elfelejtenének.
Jó helyen vagyunk. Igaz, hogy nem otthon, és az angolunk se tökéletes még, azon kívül sok dolog hiányzik, de jól vagyunk. Itt is sokat kell dolgozni, nincs időnk lébecolni, csak ebben az országban megbecsülik a munkát. Pénzt adnak érte, nem alamizsnát. Ez sokat számít.
Persze, itt nem olyan íze van a paprikás csirkének, mint otthon, hiába tesz bele Enikő mindent, de pár étel hiánya nem ronthatja el a jövőnket. Nem a világ végén vagyunk, két óra alatt Pestre lehet érni repülővel. Pesten ennyi idő kell néha, hogy a város egyik pontjáról a másikra jussak.
Az emberek segítőkészek, és ami nekem legjobban tetszik, nem mondanak mindenről véleményt. A kritizálást meg erősen kerülik. Nem akarnak folyton más dolgába avatkozni. Ez hihetetlen módon megkönnyíti a mindennapjainkat. Én élvezem a sokszínűséget, a tömeget nem annyira, de a fővárosban se volt jobb.
Gyere ki apa, karácsonyozz velünk! Rossz érzés nekem, hogy ott vagy egyedül, bár Béla bá biztosan lyukat beszél a hasadba, de akkor is. Más itt, de nem rossz. Mások a feltételek, és ettől jobban érezzük magunkat. Hiányzol nekünk.
Képzeld, a Mikulás hozzánk is megérkezett ötödikéről hatodikára virradó éjjel. Igaz, hogy alig aludtunk az izgalomtól, de nem bántuk. Érzem, hogy Panka gyanítja az igazságot, szerencsére nem mondja még ki. Mi tartjuk magunkat a régi szokásokhoz, ezért kitettük az ablakba a csizmájukat, és éjjel bekopogott hozzánk az öreg. Mondjuk, a keksz nem kellett neki, a tej se nagyon, de azzal vigasztaltuk Petit, hogy biztosan már teleette magát. Kérdezték is, hogy vajon hozzád érkezett-e csomag, megnyugtattam őket, hogy biztosan.
Beszéljünk telefonon is, más, mint írásban!
Ott láthatod is őket, eddig is mondtam, de elzárkóztál tőle. Küldök két képet, egyelőre ennyit tudtam gyorsan előhívatni, a többit meg küldöm a szomszédnak. A tablet kiváló ötlet, haladni kell a korral, apukám.
Kérlek, ne szomorkodj, fogadd el, hogy ilyen az életünk. Mi se terveztük előre, hogy elhagyjuk az országot, de ez tűnt a legjobbnak. Egyre inkább érzem, hogy jó döntést hoztunk.
Szívesen megveszem neked a repülőjegyet, ki is megyek érted, csak szánd rá magad a repülésre. Semmivel nem veszélyesebb, mint az utakon. Pikk-pakk itt lehetsz, és együtt lehetünk, ameddig csak akarod. Nem zavarsz, van vendégszobánk, igaz, nem túl nagy, de talán megfelel. Még kirándulni is elmegyünk, ha akarod. A Stonehenge régi vágyad, nem?
Gondold meg, és szólj! Mi nagyon boldogok lennénk, hadd ne mondjam, hogy az unokáid mennyire.
Ölelünk és várunk szeretettel:
a kisfiad, ahogy te mondanád. (Egyébként meg Ádám!)
U.i. : Ne küldj semmit! Gyere!
Kép forrása: Pinterest
