Másnap délután Orsi alig várta, hogy Erik érte jöjjön. Már nem érdekelte a portás fejcsóválása, amikor megpillantotta őket, de önkéntelenül elmosolyodott, amikor a kolléganői kimeredt szemmel bámultak rá és a fiúra.
– Miből lesz a cserebogár! – súgta az egyik válás alatti negyvenes nő irigyen. – Ki hitte volna, hogy Orsika ilyen pasiba botlik? Nem mintha nem lenne csinos, de ezért a fiúért én is odaadnám a fél karomat.
A másik oldalba bökte.
– Ne olyan hangosan! Nem akarja ő te fél karod, de amint láthatod, Orsiét igencsak.
Nevettek és Orsi boldog volt, mert most az egyszer nem bánta az irigykedést. Tegyék csak, ő nem ettől boldog. Kicsit izgatott volt az este miatt, mert érezte, hogy a fiú meglepetést tartogat neki, bár tagadta. Ha eszébe jutott anyja, nem volt felhőtlenül boldog, de nem akarta elrontani saját örömét. Egykor, amikor befejezett minden munkát, és a többiek ebédelni indultak, ő repült Erikhez.
– Felkészültél? – kérdezte a srác. Azzal választ sem várva, gázt adott. – Képzeld, a jövő héten állásinterjúm lesz a városban – mondta titokzatos mosollyal.
– Úgy érted, itt akarsz dolgozni?
– Tudod, van valaki, aki miatt érdemes változtatnom! – mosolyodott el, de olyan szélesen, hogy fogpaszta reklámnak is elmehetett volna.
– Komolyan? Annyira fontos neked?
– Jobban, mint gondolnád! – Azzal a lány keze után nyúlt és belepuszilt a tenyerébe. – Most azonban koncentráljunk anyádra! Arra gondoltam, hogy leülök vele csevegni, és megmutatom neki a képed, aztán belépsz és lesz nagy meglepetés, összeborulás. Mit szólsz hozzá?
– Nem túl színpadias ez? – Ráncolta a homlokát a lány. – Mi nem vagyunk hozzászokva az ilyen jelenetekhez. Anya se biztos, hogy díjazná.
– Sajnálom, de már nem lehet változtatni a rendező szándékán!
– Ó, túl szigorú lenne?
– Nagyon is. Nem hagy beleszólást!
– Erik, ne mondd nekem, hogy nem szórakozol jól! Anyám meg majd leszedi a fejünket, mert most azon izgul, hogyan szabaduljon el otthonról. Apám meg nyomtatja a válási papírokat!
Erik kibámult az ablakon. A dimbes-dombos táj Toszkánára emlékeztette, de nem mondta ki.
– A jó rendező mindenre gondol! – mondta elégedetten.
Az öntelt majom, gondolta a lány. Azt hiszi, mindent jól tud. Ő azonban ismerte a családját. Egyelőre nem akarta lelombozni, azzal viszont tisztában volt, hogy az esti jelenet nem biztos, hogy akkora siker lesz, mint ahogy Erik várja.
A fiú sejtette, hogy utasa ideges, de mivel alaposan kitervelt mindent, hagyta, hadd dolgozzon a lányban az izgalom. Korábban odaértek a megbeszéltnél, ezért sétáltak egyet, majd bementek az egyik boltba, ahol belebotlottak Orsi keresztanyjába. Váltottak vele pár szót, de menekülőre fogták, mert az öreglány túlságosan kíváncsi volt. Fél hatkor végül Erik beült az étterembe, Orsit leültette háttal egy távoli asztalhoz, és arra kérte, ha lehet, ne nagyon forogjon, mert az feltűnő lenne. Ha megjön az anyja, úgyis észreveszi. A lány nem bírt magával, türelmetlenségében és izgalmában rácsörgött Katusra.
– Szia, anya, hogy vagy? És nem, még mindig nem mentem férjhez! – szólt bele a telefonba.
– Jaj, édesem, nem is akkora baj az! – hangzott a válasz.
– No! Mi történt? Csak nem hoztad ki a sodrából az én birkatürelmű apámat?
– Á, hosszú. Most mennem kell, de majd elmesélem!
– Hosszú? Miért, hová kell menned ilyen sürgősen?
Katus nem válaszolt azonnal, nem jött szájára a hazugság.
– Majd ezt is elmondom, de nem akarok késni. Jól vagy, kicsim? Mikor jössz haza?
– Jól, anya, ne aggódj. Nemsokára találkozunk! Apát meg engeszteld ki!
– Igyekszem! – hangzott a válasz, és már ki is nyomta.
Orsi a szeme sarkából látta, hogy épp akkor lép be az ajtón. Csinos volt farmerban és rosszkedvű. Szóval valóban veszekedtek, gondolta. Erik felállt és úgy fogadta, mintha ezer éve ismernék egymást. Katus adott neki két puszit, és leült. A lány csak ekkor vette észre, hogy a fiú hívja és bekapcsolta a kamerát.
Nem viccel, morogta. Hihetetlen, milyen jól elszórakozik a helyzeten.
– Itt vagyok, de nem maradhatok sokáig! – Katus gondterhelten nézett a srácra. – Sajnálom a múltkorit még egyszer! Na, mutasd nekem azt a lányt, Erik, amíg a férjem meg nem jelenik és jelenetet nem rendez!
– Gondolod, hogy követett?
– Azt gondolom, hogy utál engem, és nagyot csalódott bennem. Igaza is van, de ennyivel tartoztam neked, szóval látni akarom, ki rabolta el a szíved, ha már az én lányomnak nem sikerült. Megpróbáltad egyáltalán?
Erikből kibuggyant a nevetés. Kis híján magára löttyintette a vizet, amit akkor tett le a pincér az asztalra. Milyen jól néz ki, gondolta messziről Orsi. napbarnított bőrét még jobban kiemelte fehér vászoninge, szeme is ragyogott. Melege lett tőle.
– Meg! Hidd el, a lányod nem könnyű eset!
– A lányom tökéletes, bár makacs. Sajnálom, hogy…
– Tudom, de mutatok egy képet róla, jó? – Azzal felé nyújtotta a telefont, amin Orsi volt bekékült arccal és szemmel.
– Jesszusom, megverted? – kiáltott fel az asszony.
– Dehogy vertem! – háborodott fel a fiú. – Miket gondolsz te rólam? Íme a bizonyíték! – intett a fejével a lánynak, aki felállt és elindult feléjük.
Katus követte Erik tekintetét, és amikor meglátta a lányát, könnybe lábadt a szeme.
– Orsikám! – kiáltotta. – Téged meg egyszer jól fenéken foglak rúgni – sziszegte Eriknek.
Megölelték egymást, és Orsi látta, hogy anyja sír.
– Ne bőgj anya, nincs miért! Látod, nem hiába kavartad a …
– Ki ne mondd! Restellem, de azért meglett az eredménye! Ugye ti…Ugye, ez nem játék?
– Nem, anya! Vagy igen? – pillantott a fiúra.
– Mernék én mást mondani? – vigyorgott az. – Nem ültök le? Szeretnék még valakit bemutatni nektek!
Mindketten megmerevedtek egy pillanatra. Ugyan kit? Csak nem derül ki, hogy Erik nős vagy bármi?
Katus meghatottan nézett párra, és bár megijedt némileg, a szíve mélyén érezte, hogy a fiú becsületes.
Ahogy Orsi és anyja helyet foglaltak, megjelent a pincér egy üveg pezsgővel.
– Ajándék! – közölte sejtelmesen. Most még Erik is csodálkozott.
– Jó estét kívánok! – lépett az asztalhoz egy végtelenül sármos, elegáns úr, aki még meg is borotválkozott a nagy pillanat előtt. Katus elvörösödött, Orsi nevetett.
– Apukám, ez aztán a hatásos entré! – kiáltotta és a nyakába ugrott.
– Te? – nézett rá a felesége.
– Hát hogy maradhatnék én ki ebből a komédiából? – horkant fel Gergely. – Ha szórakozás, akkor legyen szórakozás! – Megfogta az üveget és mindenkinek töltött.
– Tudom, a kocsi…De majd kitalálunk valamit! – tette hozzá kacsintva.
– Mire igyunk? – kérdezte Katus zavarát alig palástolva. Még nem fogta fel teljesen, hogy a férje tudott az aznap estéről. Tudott a tervéről, és hagyta, hadd keveredjen bele.
– A legjobb feleségre és bajkeverőre! – mondta Gergely. – No, meg a párra, akit csak összehozott egy kotnyeles nőszemély.
Erik és Orsi egymásra néztek, aztán Katusra, aki próbálta összeszedni magát. Bólintott, és tekintete megpihent a lányán. Istenem, milyen szép, gondolta. És akkor egy pillanatig sem bánta, hogy beleavatkozott. Bajkeverő ide vagy oda, az eredmény nem maradt el.
Kicsit haragudott Gergelyre, amiért eszébe se jutott beavatni őt, de aztán elrestellte magát. Ő, aki a lánya helyett ment randizni, igazán nem méltatlankodhat. Koccintottak, és Erik olyan, de olyan szerelmesen nézett Orsira, hogy a lány egészen belepirult.
Vannak még csodák, gondolta, de ehhez egy nem mindennapi anya is kell, nyugtázta magában.
Vége
Kép forrása: Pinterest
