Egyetemi diploma pipa, nyelvvizsgák pipa, publikációk rendben, szakmai gyakorlat megvan. Jöhet az álomállás! Előbb azonban nem ártana egy megnyerő önéletrajz, hozzá pedig egy megfelelő fotó. No, de milyen legyen, pontosabban semmiképp ne legyen egy CV portré?
Szépen lesültél a nyáron, és a napszemcsidre ráköltötted a fél fizudat? Ráadásul az a mögötted ringatózó pálmafa se a nagyi retro nappalijának tapétája, hanem i-g-a-z-i?! Remek. A nyaraláson készült fotók azonban nem alkalmasak arra, hogy leendő munkáltatódnak bemutatkozz. Vagy az irodában is bikiniben, koktéllal a kezedben szeretnél ücsörögni?
Tökéletes smink és haj, letörölhetetlen mosoly, naiv és bizakodó tekintet, ráadásul meseszép ruha… Húsz éve. Az esküvődön. Nem, a nagy napon készült fotók egyike sem lesz jó az önéletrajzodhoz! Áh, nem, a harisnyakötős sem! Igen, persze, jó lábad van… de akkor sem!
Ó, az a boldog kutya, aki az öledben liheg, olyan ellenállhatatlanul édes! Vagy ez a kedves, fűzfa mögül kikacsintós fotó? Nos, van egy rossz hírünk: ezek egyike sem fogja meghatni a jövendőbeli főnöködet. Nem azért, mert esetleg macskapárti, vagy, mert nem szeret a természetben bóklászni, hanem azért, mert nem ezekre kíváncsi, amikor alkalmazásodon töpreng. Hanem rád. Keress egy olyan fotót, amelyen nincs se kiskutya, se mellőled kiretusált expasi, se a századik szülinapját ünneplő mamád tortája.
Fehér fal elé csak akkor állunk, ha bevarrnak a sittre, szóval nem, neked sem lesz jó a meszelt fal háttérnek!
A szelfikkel lehet igazán mellélőni. Hacsak nem vagy profi modell, biztos, hogy nem éred el a várt eredményt. Pláne, ha mögötted ott figyel egy gázcső, a tegnap kiteregetett tangabugyid, vagy az albérlet fürdőszobájának retro kék csempéje (nem, az előszoba beépített szekrénye se jobb!).
Sok sikert, jó kollégákat és egy álomfőnököt kívánunk!
