Nálunk a húsvét már régóta a felnőttek ünnepe. Ilyenkor a szüleink újra azt érezhetik, hogy gyerekek vagyunk.
De nincs is ezzel nagy gond, mert legalább együtt a család – a karácsony mellett ez a második ünnep, amikor mind összejövünk. A nagymamám hatalmas kertjében általában már a szivárvány minden színében pompáznak a tulipánok, a cseresznyevirágok, szinte most is az orromban érzem a frissen nyírt fű illatát. És bár mindenki az ország más-más pontján lakik, ilyenkor mind hazautazunk Paksra.
A korábbi építkezésről rengeteg tégla maradt meg. Ezekből a szüleink név szerint felcímkézett kis fészkeket építenek a nyúlnak, hogy oda tudja rejteni az ajándékokat. Nem igazán érdekli őket, hogy már a legfiatalabb gyerek is egyetemista, a szokás valamiért megmaradt.
A legviccesebb talán az volt, mikor a bátyám közel 40 éves barátnőjének is volt nyuszifészke.
Persze az ajándékok mit sem változtak: Csoki, gumicukor, 100 Ft-os karkötő a kínaiból. Ha néhány szerencsétlen esetben ruhát kapok csillámos „Sexy girl” felirattal, akkor azt könnyű szívvel visszaadom anyámnak vagy a nővéreinek. Ők pedig egy kamusóhaj kíséretében már próbálják is fel az új darabot. Nos, így kell ruhát venni magadnak.
Egy –két alkalommal még mindig szórnak el csokitojásokat a kertben, hogy megkeressük őket. A lelkesedés persze nem ugyanaz, mint 20 éve, de a csoki iránti imádatom mindig győz, és beadom a derekam. Nem kicsit lehet furcsa látvány, hogy huszonéves fiatalok kutatják át a kertet némi édesség reményében.
Ezt követően szerencsére jöhet a felnőtt verzió: az ebéd és a pálinkázás. A nagymamám közben rendszerint ugyanazokat a kérdéseket teszi fel. Valamikor 10 éve beakadt nála a lemez:
- Hol hagytad az udvarlót? (4 éve élek kapcsolatban, de neki még mindig csak „udvarló”. Mondjuk a Larion név tényleg nem szokványos, egy Pisti vagy Géza egyszerűbb lenne)
- Ne nőjél már! (177 cm vagyok, nem én választottam)
- Én a te korodban már házas voltam és szültem 4 gyereket. (Igenis, értettem!)
Anyám lelkesedése másnap, Húsvéthétfőre sem hagy abba, pedig kábé 15 éve csak az unokatestvérem jön az apjával meglocsolni. Ennek örömére svédasztalos reggelit készít, ami nyilván minden vágyunk a tegnapi kiadós lakoma után. De azért ez az egész valahol aranyos. Jó lenne, ha így maradna még sokáig.
#nemkoronavírus
A MyMirrornál az induláskor úgy döntöttünk, hogy szórakoztatni fogunk. Azóta a világunk kifordult sarkaiból és tudjuk, hogy a vírus okozta sebek nehezen gyógyulnak majd. A mi küldetésünk azonban nem változott.
Most is megpróbáljuk a bezártságunkat vidámabbá, elviselhetőbbé tenni. Ezért azokat a tartalmakat amelyek nem tartalmaznak információt a koronavírusról #nemkoronavírus jelöléssel látjuk el annak érdekében, hogy azokat, akik kerülik a vírussal kapcsolatos tartalmakat így is megnyugtassuk, hogy abban a cikkben nincs szó erről. Együtt túl leszünk ezen az időszakon!
