Tartás vagy arrogancia? Mitől nő a nő? – 1. rész

Napjainkban a tartás és az arrogancia fogalmát összekeverik nők és férfiak egyaránt. Emiatt a két nem között hatalmas űr tátong. Ennek feloldására teszünk kísérletet…


Manapság sok nő nem igazán találja helyét a világban. Itt nemcsak a női és férfi szerepek felcserélésére gondolok, hanem a párkapcsolatban elfoglalt helyükre és viselkedésükre is. Egy átmeneti időszakot élünk, ami a régi és új világ kapcsolatainak átalakulása között zajlik. A nehézséget főleg az okozza, hogy ebben az esetben sem tudunk egyenesen ülni a lovon, hol az egyik, hol a másik oldalára esünk át.

 
 

Egy jó lovas stabil, egyenes tartással középen, és egyensúlyban ül a lovon. Magabiztos, tartása van, mert tisztában van tudásával, tehetségével és egyediségével. Tudatában van annak, hogy ő ugyanolyan fontos és jó, a cél eléréséhez ugyanúgy szükség van rá, ugyanúgy megismételhetetlen és egyedi, mint a másik. Egyenlőek, mert egy szinten vannak, a célok elérésében egyformán fontos szerepük van, de nem egyforma adottságokkal rendelkeznek, hiszen más a küllemük, a küldetésük, a feladatuk a világban. Más a fizikai, anatómiai, szellemi, mentális felépítésük is.

DE NEM JOBB, VAGY ROSSZABB, CSAK MÁS! Mert más a dolguk a közös cél elérésében. Mást tesz hozzá mindenki az egységhez. Ezt a különbséget tisztelik egymásban, mert tudják, hogy éppen erre a másságra van szükségük a közös sikerhez, győzelemhez, nagydíjhoz! A BOLDOGSÁGHOZ!

Nézzük a ló „két oldalát”:

  1. Volt idő, amikor a nő alárendelt, kizsákmányolt, kihasznált, elnyomott, megalázott, nem egyrangú emberi lényként kényszerült a férfi mellett élni. Ekkor semmi tiszteletet nem kapott. Ebből a létéből jogosan tört ki. Ez valóban nem megengedett és nem elfogadható kapcsolat volt akkor sem és nyilván ma sem az.
  2. A nőben a régi korokban szerzett sérülései és félelmei olyan mély nyomokat hagytak, hogy ma ezt csak folyamatos kompenzációval tudja feldolgozni. Emiatt folyamatosan bizonyítani akar, hogy ő is van olyan jó, mint egy férfi, van olyan erős, van olyan izmos, van olyan önálló, van olyan… férfi.

„Legjobb védekezés a támadás” attitűd jellemzi a belülről gyenge nőket. Agresszívek, arrogánsak, hogy a férfinak még esélye se legyen feljebb kerülnie. Ez sajnos oda vezetett, hogy ma rengeteg erősködő, keménykedő arrogáns nő keresi a Férfit, akit viszont csak Nőként találhatna meg. Az ilyen nő kiakad, ha feneke alá tolják a széket, vagy éppen le-, és felsegítik a kabátját. Kikéri magának, ha ehhez hasonló előzékenységgel találkozik, mert azt nem tiszteletként éli meg. Ő nem szerencsétlen és béna, le tud ülni egyedül is! Ennél komolyabb feladatokat is megold férfi nélkül! 
Női vonásait már rég elvesztette, és nem a mellekre, szájakra, körmökre gondolok (amúgy azok is eléggé kompenzációsra sikerülnek manapság😊 ), hanem a nő ősi analógiáira: a gyengédségre (nem gyengeségre!), a befogadásra, az elfogadásra, az odaadásra, a gondoskodásra, a lágyságra, a melegségre, a kedvességre, a támogatásra, a követésre és a ma is gyakran emlegetett „nyak szerepre”. Arra gondolok, hogy a nő képes legyen támogatni a férfit, a közös céljaik elérésében és ne csak a saját céljait hajszolja. Képes legyen a férfi melléállni, ha erre szükség van a közös célok eléréséhez.

Ez az Univerzum rendje is: a NŐ a Hold (női princípium), aki a FÉRFI, a Nap (férfi princípium) körül kering – és nem fordítva!

Napangyal

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Ahogy én látom, az elmúlt 15 évet, amit párkereséssel töltöttem, az a gond, a férfiak gyerekként viselkednek. Én szívesen lettem volna nyak, de úgy nehéz, ha közös életet és célokat sem akarnak. Lehet, hogy önálló voltam, mert egyedül élek régóta és magamnak kellett megoldani mindent, de amikor átadná ezt a férfinak, hogy férfi lehessen, én pedig nő, akkor nem működik, mert eddig egyik sem akarta átvenni. Na mármost, ha nekem kell felrakni a csillart, mert ha megkérem szépen sem rakja fel, kifogás van, vagy megszervezni mindent, mert ő nem fogja, stb., akkor ez nem normális. És sajnos elég sok ilyennel találkoztam, akik sehogysem vállalták a felelősséget. Még kis dolgokban sem. Nemhogy a kapcsolatèrt. Csak amíg pihi, kaja volt, mint otthon anyukánàl, addig volt ok minden, de se gyereket, se közös lakást, se a közös életet nem vállalták. És sajnos a környezetemben nem egy nő van, aki így jár, hogy megvan a befogadás, a női oldal, mégsem találnak egy normális férfit. Ez 30-75 éves korig van így. Es egyikünk sem bányarém, mindannyiunkat megnézik az utcán, csinosak vagyunk, van saját lakásunk, nem vagyunk tele hitellel, van önálló életünk, keresetünk, humorunk, senkit nem használunk ki, segitokeszek vagyunk, jószándékúak. És mégsem találunk senkit. Vagyis igen, de azoknak általában több nőjük van, hazudnak, vagy nem akarnak semmit csak pihenni a készben, van amelyik egy ásványvízre sem hívja meg az embert a randin, sok nem vesz részt a kapcsolatban sem, nemhogy fel lábbal, de mindkettő el kint van és még lehetne sorolni. Egy regényt tudnék írni. De ami meg közös tulajdonság női oldalról, az az, hogyha valami nem stimmel, arra rájövünk és rá is kérdezünk, amit nagyon nem szeretnek és egyből lelépnek. Mondjuk ez nem is baj. 🙂 Nem szeretik, ha egy nő rájön a hazugságokra és aztán ezzel szembesíti is őket. De az is gond nekik, hogy látják, egyikünk sem az a férfit tátott szájjal bámuló nő, aki eljátsza, hogy nem hall, nem lát semmit és bólogat mindenre. Mert a mai férfiak azt várják el, hogy a nőnek legyen lakása, keresete, oldjon meg maga mindent, házias legyen, önálló, humoros, talpraesett, miközben a férfiakat tátott szájjal bámulja, mint egy istenségre, úgy nézzen rájuk. Csak ők legyenek. De cserébe semmi, sem érzelmi, sem anyagi biztonság nincs meg a nőnek, sem segítség bármiben, sem a közös élet építése, sem a felelősség vállalása, semmi. Ha pedig vmi betegség van, akkor pláne eltűnik a férfi. Biztos bennünk is van hiba, de nekem igen furcsa a mai férfiak hozzáállása a kapcsolathoz.

    • Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásodat, igazad van, sok mindenben egyetértek. Igen, éppen ezt látom és ezt hallom, amit leírtál. Teljesen felborult a rend, nem találja egymást a két nem és ezt csak közösen tudják megoldani. Nőnek és férfinek egyaránt változnia kell! Én nőként azonban a mi szerepünket tudom hitelesen bemutatni, a mi oldalunkról tudom megközelíteni ezt a problémát és arra szeretnék fókuszálni, hogy mi mit tehetünk az ügy érdekében. Hiszek benne, ha mi nők változtatunk közvetve a férfiakat is sikerül megváltoztatni. Ezt viszont csak tudatosan lehet, tudatosan törekednünk kell arra, hogy megmaradjunk női szerepünkben és igenis meg kell várni, míg meghívnak egy ásványvízre, míg felszerelik a csillárt stb. (tudom, idegőrlő). <3

    • Kedves Akárki!
      Mindenkit lehet valamiért csodálni, felnézni rá, csak meg kell találni, hogy mi az. Tudom, nehéz Férfit találni, igazi FÉRFIT, aki tényleg támaszunk lehet, akire fel tudunk nézni….(Én is sokáig kerestem),de nem lehetetlen!
      Én is önálló nő voltam, a válás után kivirultam, új életem volt, független, de hiányzott a társ. Aki tényleg az!
      Feladtam minden „elvárásom”, ami konvencionálisnak tűnt (pl. hogy „egy szinten legyünk” végzettségben, anyagiakban,stb., mert a privát életben nem a „tanárnő” él a „mérnökúrral”, vagy az „autószerelő” a „fodrásszal”, hanem Jancsi Juliskával!
      És végül megtaláltam!
      Igaz, én vittem a kapcsolatba minden agyagi javat – így hozta a sors – és nem volt még szintben sem a végzettsége, de az érzelmi intelligenciája és a jelleme, a humora, a nyitottsága, a segítőkészsége, a kreativitása megvolt, hogy fel tudjak nézni rá! Ő az én FÉRFIM! Ha kell, hozzábújhatok,mint egy védelmező apához, ha kell dajkálom, dicsérem, bátorítom, mint egy kisfiút, ha kell incselkedek vele, csábítom,kacérkodom, mert ő a férfi, a a vadász, akinek fel kell keltenem az érdeklődését…. sohasem éreztem magam nőiesebbnek, mint mellette. Valószínű, ez kölcsönös, mert a barátai mondták, mellettem megbátorodott, önbizalma lett és sokkal felelősségteljesebb.
      Egy nő, csak egy igazi Férfi mellett tud igazi NŐ lenni és ez fordítva is igaz. Ez egy kölcsönhatás. Vagy harmóniába tudtok kerülni, vagy nem.
      Senki NE várja a férfitól az „anyagi biztonságot”, mert ezt sajnos a mai világban csak együtt lehet megteremteni. Senki ne várja a nőtől a „tűzhely melegét”, mert arra a férfinak kell hordani a fát! És a modern gondolkodású pasik ezt meg is teszik, segítenek mindenben, ha nem kritizálod, nyaggatod, vagy ha nem anyuci kedvence volt, akit kiszolgáltak és ezt várja a párjától is – no, az kalap-kabát-lapát!
      Ne keseredj el! Meg fogod találni te is, csak nagyon nyitott szemmel kell járni, hogy megtaláld az ocsú között gyémántot….

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here