Régen olyan egyszerűnek tűnt. Az osztályban össze voltatok zárva, az albérletben tök jól elvoltál az új lakótársaiddal, most meg valahogy kifakultak a régi kapcsolatok.
A munka egyre fontosabb lett, a hétvégi közös kocsmázásokat felváltotta az otthoni punnyadás. Lett egy komoly kapcsolatod, és hát vele érezted magad a legjobban. Ha esetleg már a család résznél tartasz nemhogy barátokra, de magadra is alig van időd. Ráadásul a kollégák mind furák, te pedig egy antiszociális, egyszemélyes játékossá váltál.
Meglepődnél, milyen sokan éreznek így, és mennyien nyitnának, csak azt sem tudják, hogyan. Pedig nem egy lehetetlen küldetés.
Első körben viszont kicsit magadba kell szállnod (ez már úgyis jól megy), és összegezned az érdeklődési köröd. Ha elköltözöl egy új városba, jó eséllyel egy új oldaladat fedezheted fel. Az is lehet, hogy már nem elégít ki a lerészegedés, mint program, szívesen járnál el néha kiállításra vagy koncertekre. Tölts el egy kis időt magaddal, gondold végig, milyen tevékenységek tesznek igazán boldoggá.
Próbálj ki új dolgokat is! Lehet, hogy imádnád a zumbát – de az is benne van a pakliban, hogy sikítva menekülsz az első óráról. Nem tudhatod, amíg ki nem próbálod. Légy türelemmel, és inkább veregesd vállon magad, hogy nem otthon nézted a Zs-kategóriás török szappanoperádat. Az új lehetőségektől felpezsdülsz, és új embereket ismerhetsz meg.
Végy egy nagy levegőt… és hívd el valahova az új ismerőseid! Talán nemet fognak mondani, de egyébként hidd el, inkább örülnek, hogy nem nekik kellett venniük a bátorságot. Szervezz találkát facebookon, lehetőleg közös érdeklődési körrel; az új, vegetáriánus barátaidat például ne disznóvágásra hívd el.
Előfordulhat, hogy a kezdeti szimpátia részedről is elmúlik. Így jártál, legfeljebb nem lesz következő találka. Valószínűleg nagyobb hülyeségre is pazaroltad már az idődet. Kicsit olyan ez, mint a randizás; ha nem jött össze, van másik. Csak itt legalább nem kell aggódni az első csók miatt, és nézhetsz ki szarul is.
Keresd fel a régi barátaid. Biztos, hogy neked is van egy-két meghatározó személy az életedben, akivel már bánod, hogy nem tartottad a kapcsolatot. Abba nem gondoltál még bele, hogy ő is így érezhet? Fogd meg a telefont, csörögj rá, kérdezd meg, mit csinál hétvégén – talán nem érti majd a hirtelen felindulást, de ő is alig várja majd a szombatot. Mi lehet a legrosszabb, ami történhet? Ha már amúgy sem láttátok egymást évek óta, nincs mit veszítened.
Mondj igent! Határozd el magad, hogy a következő 3 hónapod az igenekről fog szólni! Valószínűleg te is eggyé váltál már a fotellel, egy jó társas összejövetelen meg valamikor 1983-ban voltál utoljára. Az elkényelmesedés alattomos egy jószág: először csak egy bulira mondasz nemet, később már a távolabbi boltba sem vagy hajlandó elmenni. Ha sosem értetted, miért nincsenek a szüleidnek komolyabb barátai… hát, ezért.
Ne erőltesd! Nincs kínosabb annál, mint amikor valaki kétségbeesésében napi ötször felhívja az ismerősi körét, ki mit csinál ma este. Aki kedvel, az amúgy is keresni fog, de egy magát másokra erőltető ember senkinek nem lesz szimpatikus. Ez nagyjából olyan, mintha nyomtatnál egy pólót, hogy magányos vagyok, szeress. Hiába igaz, a víz ki fog folyni a kezed közül, ha erőből összeszorítod a markod.
Az ember társas lény, még egy jól működő párkapcsolat sem tud teljesen helyettesíteni egy szuper barátságot! Ha egyedül maradsz, megkeseredsz, bezárkózol, félni fogsz az emberektől. Tedd meg te az első lépést! Lehet, hogy egy év múlva már közösen fogtok nevetni az új barátnőddel azon, mennyire félősek voltatok.
