Melissa Ohdent örökbe adták megszületése után nem sokkal. Tudta, hogy adoptálták és azt is, hogy koraszülött, de azt nem, hogy ez milyen okból következett be. Anyja terveiről semmit sem sejtett egészen 14 éves koráig. Akkor egy veszekedés során derült ki, hogy megpróbálta abortálni őt.
Mindez 1977-ben történt, Iowa államban, ahol egy salin-infúziós abortuszt akartak végrehajtani a terhes nőn, ami annyit jelentett, hogy az akkor 31 hetes magzatot a méhen belül próbálták elpusztítani úgy, hogy azt gondolták, a sóoldat majd meg fogja semmisíteni, kiégeti a tüdejét és roncsolni fogja a szerveit. De ez nem következett be. Csodával határos módon Melissa életben maradt, habár súlyosan veszélyeztetett állapotba került. Kevesebb, mint 1.3 kg-mal mégis világra jött.
Amikor minderre fény derült, hatalmas seb keletkezett a fiatal lány lelkében, ami új fájdalmakat és kérdéseket eredményezett. Azt kérdezte magától, hogy vajon miért menekült meg, mi célja az életének? Az is mardosta belül, hogy vajon véletlenül maradt-e életben, és ha igen, akkor hol volt a szeretet azok szívében, akik őt el akarták pusztítani? A titkolózás, a ki nem mondott múlt sok belső konfliktust eredményezett, de haragot, szégyent és nem utolsósorban magányt is szült életében.
Hogy túlélte, az csak egy lépés volt az életében, hiába jósoltak maradandó károsodást neki, végül egészséges felnőtté válhatott. Mentálisan és érzelmileg azonban nem volt ilyen egyszerű a gyógyulás. Évekig képtelen volt feldolgozni a fájdalmat, amit anyja okozott neki azzal, hogy nem akarta őt, de tudta, hogy gyógyulása csak akkor lesz eredményes, ha megbocsát mindenkinek, aki segítkezett abban, hogy elpusztítsa őt magzatkorában.
Nem akarta és nem is tudta volna megmagyarázni, sem igazolni mások döntéseit, de ahhoz hogy ne a múltban éljen, hogy ne ragadjon bele, ahhoz szükséges volt megbocsátania másoknak és önmagának is.
Az abban az időben használt abortusztechnológiák különösen súlyosak voltak, főleg a sós oldatos infúziós módszer, és komoly kockázattal járt az anyára nézve is. Ennek tudatában még nagyobb volt a résztvevők felelőssége. Később, amikor fény derült Melissa születésének körülményeire, az összeomlás elkerülhetetlenné vált. A fiatal lány azt ismételgette magában kétségbeesetten, hogy nem tudja, hová tartozik és kihez.
Lelki egészségét csak úgy tudta megszerezni idővel, hogy eldöntötte, másokon segít, diskurzusokat szervez az abortuszról, és felderíti, vannak-e még a világon olyan „túlélők”, mint ő.
2012-ben megalapította a The Abortion Survivors Network szervezetet, hogy támogassa a hozzá hasonló helyzetben lévőket, akiknek talán eddig senki nem beszélt a gyógyulás lehetőségéről.
Az igazság kimondása, az, hogy ember tudja, honnan jött, mi történt vele születése előtt, alatt és után, nagyon nagy segítséget nyújt a sebek gyógyításában.
Melissa azt tanítja ma is, hogy a megbocsátás nem gyengeség, hanem lehetőség a terhek letételére, ahogy ő élt is ezzel.
Kép forrása: Pinterest